Bemutatjuk napjaink Svájcát, székelyföldi szemmel

Erdély lehetne a „keleti Svájc”, hiszen lakossága hasonló nagyságú, és mindkét terület több nemzetiség, nyelv és kultúra otthona. Ráadásul ezeknek az etnikai közösségeknek a számarányai is hasonlítottak a trianoni békediktátum előtt egymáshoz. Svájc lakosságának 65 százaléka német, 18,4 százaléka francia, 9,8 százaléka olasz és 0,8 százaléka rétoromán.

Svájcban virágzó és stabil piacgazdaság van, az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Egy kutatás szerint Svájcban volt a világ legalacsonyabb inflációs rátája: a 117 éves átlag mindössze 2,2 százalék.

Csíkszeredából indultunk reggel a 7.20-as személyvonattal Brassóig, egy másik vonatjárattal a bukaresti Északi-pályaudvarig, onnan pedig – immár negyedik éve – félóránként van vonatjárat a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérre. Ez utóbbi távot 20 perc alatt teszi meg a vonat.

Kényelmes, zökkenőmentes a 11 ezer méteres magasságban zajló repülés, a repülőtéri vizsgálatok is zökkenőmentesek, szinte minden formaság digitálisan megoldható, a repülőjegyet már mindenki mobiltelefonján mutatja be felszálláskor,

Zürich óriási repülőterén viszonylag könnyen lehet tájékozódni. Magyar beszédünkre egy egyedül utazó fiatalember lett figyelmes, megkért, hogy segítsünk a wifi-csatlakozáshoz.

Az ottani repülőtéren van egy egy kis műszer, amelynek képernyőjéhez hozzáérinted a repülőjegyed QR pontkódját, az pedig kiadja a repülőtéren 4 órán át ingyenesen használható wifi-kódot. A Vajdaságból származó fiatalember két évig Nyugat-Európában dolgozott, most pedig a világ másik felébe, Ausztráliába utazott, munkát keresett.

Az autóból minden település rendezettnek, gondozottnak látszott, csend és béke honolt mindenütt, zajoskodással nem találkoztunk a nyolc nap alatt.

Erdélyi keresethez képest...

Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64 százalék) északon és az ország közepén, a francia (19 százalék) nyugaton, az olasz (8 százalék) délen, és rétoromán, amit egy apró, 1 százalék alatti kisebbség beszél. Az országban beszélt német nyelv a svájci német, a Schwitzerdütsch.

A svájciak többsége beszél legalább egy idegen nyelvet, az angollal bárhol boldogulni lehet.

Az albérlet, az élelmiszer, a közlekedés és a szolgáltatások ára jelentősen meghaladja az európai átlagot, Zürich és Genf rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak listáján. Azonban a magas költségek ellensúlyozására Svájcban az átlagbérek is magasabbak, és a lakosok magas életszínvonalat élvezhetnek.

A benzin literének ára 1,9, a gázolajé pedig 2 svájci frank körül mozgott nyáron.

A tömegközlekedés költségei magasak, egy egy útra szóló vonatjegy ára például Zürich és Genf között közel 60 svájci frank. A helyi közlekedésben egy egyirányú jegy ára 3-4 svájci frank, míg egy havi bérlet ára 70-100 svájci frank közötti.

Az éttermekben való étkezés szintén drága Svájcban. Egy egyszerű étkezés egy olcsó étteremben általában 20-25 svájci frankba kerül, míg egy háromfogásos vacsora egy középkategóriás étteremben két fő részére körülbelül 100-150 svájci frankba.

Bern, a csendes főváros

Bár Svájc fővárosa Bern, az ország közepén, az Aare folyó partján fekvő város nem a legnagyobb város Helvéciában. Ott található a kanton és az ország közigazgatási intézményeinek jelentős része,

A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata.

A Berni Young Boys futballcsapat a Wankdorfstadionban szerepel. Szomorú magyar vonatkozása van ennek a stadionnak:

A váratlan német győzelmet berni csodaként emlegetik a németek, és ezt egy emléktábla is megörökítette. A 32 ezer néző befogadására alkalmas felújított stadion a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolc helyszínének egyike volt.

Az első benyomás a svájciakról az, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, mértéktartó emberek, akik nagy hangsúlyt fektetnek egészségükre. Sokan kerékpároznak, futnak, sportolnak, helyi túlsúlyos, illetve utcán cigarettázó embert nem láttam.

(Folytatjuk)