Román külügy: az ország állampolgáraihoz fűződő viszonya nem tartozik Magyarországra

A kommüniké megismételte azt a Titus Corlățean román külügyminiszter által is kifejtett álláspontot, miszerint az 1996-ban aláírt alapszerződés nem jogosítja fel Magyarországot, hogy etnikai alapú területi autonómiát vagy kollektív jogokat követeljen a kisebbségek számára.

„Ezt Magyarország is elfogadta. Az autonómia csak ebben a vonatkozásban tekinthető kétoldalú ügynek. Következésképpen azt sugalljuk a magyar félnek: olvassa el figyelmesen az alapszerződést és tartsa be rendelkezéseit. Ami pedig Romániának a saját állampolgáraihoz fűződő viszonyát illeti, az nem tartozik semmilyen más országra, ideértve Magyarországot is” – fogalmaz a román külügyi közlemény.

A bukaresti külügyi tárca „előrelépésnek minősítette” Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltban tartott romániai beszédéhez képest, hogy a magyar külügyi szóvivő szerint „Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák”.

„Ha az erdélyi magyar közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapná meg, akkor természetesen számíthat a magyar állam segítségére (...) Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban nagyon gyakran pénzügyi kérdés is” – idézte a pénteki bukaresti külügyi közlemény Orbán Viktor néhány kiragadott mondatát, amelyek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hangzottak el.

Előzőleg Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője leszögezte: az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé. A szóvivő Titus Corlățean román külügyminiszter előző napi kijelentésre reagált így, aki a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.

Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Az autonómia kérdésében „a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival” – mutatott rá a KKM szóvivője.

Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására – közölte Nagy Anna. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de „a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt”.

A magyar külügyi szóvivő nyilatkozatát az MTI-re hivatkozva a román Agerpres, illetve Mediafax hírügynökség is ismertette. Mindkét hírügynökség úgy fordította Nagy Anna szavait, hogy „Magyarország kezdeményezései nem a területi autonómia megszerzését célozzák”.