Részeredmények: öt százalékon az RMDSZ, előnyben a PSD

A megyei pártlistáknál a PSD a voksok több mint 38 százalékát szerezte meg, míg legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szavazatok több mint 32 százalékát kapta.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a második összesítésben 5,04 százalékon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,40, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,25 százalékon áll.

A megyei önkormányzatok összetételét eldöntő megyei pártlistás voksolást az év végi parlamenti választások főpróbájának tekintik Romániában. A hétfő délelőtti részeredmények alapján – a PSD-n, PNL-n és RMDSZ-en kívül – csak a PSD-vel együttműködő, 5,6 százalékon álló Liberálisok és Demokraták Szövetség (ALDE) lépné még át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) 4 százalékon, a PSD másik partnere, a Romániai Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 2,4 százalékon áll. Egyes megyékben a PSD és UNPR koalícióban indult, és listáik országos szinten három százaléknyi szavazatot szereztek.

Összességében a PSD körül tömörülő román baloldal mintegy tízszázalékos előnyre tett szert a legnagyobb jobbközép párttal, a PNL-vel szemben. A Klaus Johannis által nyert 2014-es elnökválasztás után több mint egy évig az összes közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy a következő parlamenti voksoláson a PNL alakíthat kormányt: ezt most már a felmérések és az önkormányzati választások részeredményei is kétségessé teszik.

Az ország választási térképe ismét a történelmi térségek eltérő politikai irányultságát sugallja. Erdély és a Bánság szinte valamennyi megyeszékhelyén a PNL (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Gyulafehérvár, Marosvásárhely), az RMDSZ (Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda), vagy a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (Nagyszeben) polgármester-jelöltje nyert. Kivételt Erdélyben Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyeszékhelye képez. Nagybánya korrupcióért előzetes letartóztatásba helyezett szociáldemokrata polgármestere, Cătălin Cherecheș egyébként a börtönből szerzett csaknem 70 százalékos eredménnyel újabb polgármesteri mandátumot.

A Kárpátok karéján kívül található nagyvárosokban szinte mindenütt a PSD tarolt, beleértve a fővárost is. Bukarestben első ízben nyerte el a főpolgármesteri tisztséget a PSD színeiben induló jelölt Gabriela Firea személyében. A pártok párhuzamos szavazatszámlálása azt jelzi, hogy a PSD a kerületi polgármesteri hivatalok vezetését is megszerzi a főváros mind a hat kerületében.

Romániában a szociáldemokrata Victor Ponta volt miniszterelnök tavaly novemberi lemondása óta a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány van hatalmon, amelynek beiktatását mindkét nagy párt támogatta, de amellyel szemben a PSD és némiképp a PNL is igyekszik ellenzéki hangot megütni. Cioloș többször megerősítette, nem lép be a PNL-be, új pártot sem alapít és nem indul az év végi parlamenti választásokon sem.