Orbán Viktor: a kulturális kötelék tehet minket erőssé

A kormányfő a magyar kultúra napja előestéjén szervezett gálakoncert alkalmából, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján beszélt. Úgy vélte, a magyar kultúra olyan fonál, amely egybeszövi a nemzetnek a világ különböző részeibe sodródott és szakított részeit.

Szólt arról, hogy a nagy nemzetek nemcsak kiváló gazdasági mutatókkal rendelkeznek, hanem arról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik kiemelkedő művészeiket.

„Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy folytatva elődeink példamutató hagyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét építettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Music Centert, a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Bazárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a „csodazongorában” minden benne van, ami a magyarokat jellemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a magyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. Megjegyezte: a Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is.

„Bogányi Gergely művész úr ezt a hangszert megálmodta, meggondolta, mérlegelte és megvalósította, még akkor is, ha a kedvező szelek hosszú évekig várattak magukra. Ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között. Méltó arra, hogy a Zeneakadémia épületében álljon, ott, ahol a világ egyik leghíresebb zongoraművésze, zeneszerzője, Liszt Ferenc alkotott” – szögezte le Orbán Viktor.

Mint mondta, bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Neumann János Budapesten születtek és jártak iskolába a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarországon kamatoztatták.

„A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyarországon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üveges Péter Attila által alkotott kvartett nemcsak megálmodta, megtervezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támogatókra is talált. Miért ne hihetnénk, hogy a jövőben egyre gyakrabban lesz így?” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kultúra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűségének nyilvánvaló bizonyítéka.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Hozzátette: amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöttük lévő világtól, addig a hangszerek elkészítése arra szolgált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.

„Minden kultúra közös nyelveként a zene ma is békét teremthet a világunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tiszteletlenség ismét kiásta a gyűlölet lövészárkait” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő beszéde után az est moderátora, Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora Bogányi Gergelyt hívta a színpadra, aki elmondta: körülbelül tíz éve kezdte el az új zongora tervezgetését egy belső indíttatásnak engedve.

„A fejlesztés a zongora lelkét, a rezonáns lapot is érintette, amelynek anyagát a szokásos fáról karbon-kompozitra cseréltük. A hangzásban sikerült elérni egy gyönyörű, éneklő tónust, és a hangok lecsengése is hosszabb lett. A zongora alakja is fontos változáson esett át, ami egyrészt az akusztikát javította, másrészt egy spirituális üzenetet is hordoz, kifejezve, hogy a zene valójában lelki utazás” – mondta a zongoraművész, aki mellé csatlakozott a pódiumon a hangszer három fő fejlesztője, Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is.

A gálakoncerten elsőként Bogányi Gergely csillogtatta meg az új zongora sokoldalú képességeit Liszt Szerelmi álmok című darabjától Bartók Allegro Barbarójáig ívelő rövid műsorával. Utána a négyszeres Grammy-díj-jelölt amerikai dzsesszzenész, Gerald Clayton vette át a stafétát, aki a dzsessz két klasszikusa után egy saját kompozícióját is előadta a Zeneakadémia zsúfolásig megtelt nagytermében.

A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mellett jelen volt Schmitt Pál volt államfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.