Nincsenek kisebbségek, csak alkotó közösségek

– Erdélyben több előadást tartott a politikai földrajz témakörében, szívesen visszakalandozik honfoglaló őseinkhez. Politika, történelem, gazdaság, vagy mindhárom együttvéve ez a szakterület?

– A földrajz egy szintetizáló tudomány, amelyben minden benne van. A metodikája különbözteti meg, de nem választja el a többi tudománytól. A politikai földrajz másfajta elnevezéssel ugyan, de a franciáknál, angoloknál, németeknél is korán megjelent, valójában azonban gróf Teleki Pál a szülőatyja, azaz jellegzetesen magyar találmány. Szeretnék a fogalom körül rendet teremteni: itt döntően nem politikáról, hanem földrajzról van szó. Nevezetesen arról a földrajzi és természeti egységet jelentő grémiumról, ahol a földfelszín felett és alatt léteznek a természeti kincseink és létezik az emberi élet, amely minden tájegységben a maga történelmét írja. Teleki 1934-ben megírta, majd 1938-ban újraírta az Európai probléma című munkáját. Ha megváltoztatjuk a dátumokat, ennek az alapműnek ma is tökéletesen érvényes és aktuális mondanivalója van korunk számára. Teleki nagyon jól látta Európa helyzetét, és benne Magyarországnak és a magyarságnak a sorsát.

– Az Európai probléma és benne a magyarság sorsa Trianonhoz nyúlik vissza. Valóban mindent megpecsételt a száz évvel ezelőtti döntés?

– Trianon nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az egész Európának a sorsát befolyásolta. Elsősorban a Duna menti népek ellenségeskedésre épülő jövőképét vetítette előre. Ezt gróf Teleki Pál látta meg elsőként, ha erről akkoriban még nem is beszéltek. Ebből alakult ki a nemzeti sorsokat összekötő politikai földrajz tudománya és gondolkodásmódja, amelyet ma sem vesznek igénybe a politikusok. Rónai András professzor – aki az egyik legközvetlenebb munkatársa volt Telekinek – a Térképezett történelem című könyvében megírja azt a hihetetlen harcot és sorshelyzetet, amely a magyar delegáció szélmalomharcát jelentette. Meg sem nézték Trianonban a mintegy kéttonnányi térképanyagot, amit a magyar delegáció vitt magával. Apponyi gróf hiába mondta el gyönyörű érvekkel a valós tényeket, senki nem figyelt rá. A döntéshozóknak egyetlen érdekük volt: a Trianoni döntéssel örökös viszálykodást teremteni, hogy ne lehessen többé helyreállítani a Kárpát-medence hajdani egységét.

Az interjú teljes szövege az Erdélyi Napló november 5-én, csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható.