Nincsenek kisebbségek, csak alkotó közösségek

Filozófia szakos tanárként kezdte pályáját Budapesten, és az elmúlt fél évszázadban tucatnyi magyarországi és határon túli egyetemen tanított, miközben újabb és újabb szakterületen képezte magát. Politikai földrajz, marketingpszichológia, tárgyalástechnika és menedzsment – négy olyan terület, amelyeken hosszú évek óta otthonosan mozog. A székely gyökerekkel rendelkező dr. Kőrösi Máriával egy kalotaszegi előadása alkalmából beszélgettünk.

2015. november 04., 12:242015. november 04., 12:24

– Erdélyben több előadást tartott a politikai földrajz témakörében, szívesen visszakalandozik honfoglaló őseinkhez. Politika, történelem, gazdaság, vagy mindhárom együttvéve ez a szakterület?

– A földrajz egy szintetizáló tudomány, amelyben minden benne van. A metodikája különbözteti meg, de nem választja el a többi tudománytól. A politikai földrajz másfajta elnevezéssel ugyan, de a franciáknál, angoloknál, németeknél is korán megjelent, valójában azonban gróf Teleki Pál a szülőatyja, azaz jellegzetesen magyar találmány. Szeretnék a fogalom körül rendet teremteni: itt döntően nem politikáról, hanem földrajzról van szó. Nevezetesen arról a földrajzi és természeti egységet jelentő grémiumról, ahol a földfelszín felett és alatt léteznek a természeti kincseink és létezik az emberi élet, amely minden tájegységben a maga történelmét írja. Teleki 1934-ben megírta, majd 1938-ban újraírta az Európai probléma című munkáját. Ha megváltoztatjuk a dátumokat, ennek az alapműnek ma is tökéletesen érvényes és aktuális mondanivalója van korunk számára. Teleki nagyon jól látta Európa helyzetét, és benne Magyarországnak és a magyarságnak a sorsát.

– Az Európai probléma és benne a magyarság sorsa Trianonhoz nyúlik vissza. Valóban mindent megpecsételt a száz évvel ezelőtti döntés?

– Trianon nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az egész Európának a sorsát befolyásolta. Elsősorban a Duna menti népek ellenségeskedésre épülő jövőképét vetítette előre. Ezt gróf Teleki Pál látta meg elsőként, ha erről akkoriban még nem is beszéltek. Ebből alakult ki a nemzeti sorsokat összekötő politikai földrajz tudománya és gondolkodásmódja, amelyet ma sem vesznek igénybe a politikusok. Rónai András professzor – aki az egyik legközvetlenebb munkatársa volt Telekinek – a Térképezett történelem című könyvében megírja azt a hihetetlen harcot és sorshelyzetet, amely a magyar delegáció szélmalomharcát jelentette. Meg sem nézték Trianonban a mintegy kéttonnányi térképanyagot, amit a magyar delegáció vitt magával. Apponyi gróf hiába mondta el gyönyörű érvekkel a valós tényeket, senki nem figyelt rá. A döntéshozóknak egyetlen érdekük volt: a Trianoni döntéssel örökös viszálykodást teremteni, hogy ne lehessen többé helyreállítani a Kárpát-medence hajdani egységét.

Az interjú teljes szövege az Erdélyi Napló november 5-én, csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható.