
A mostani esetet megelőzően egy éve jelent meg legutóbb sertéspestis háztáji gazdaságban Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
2025. július 08., 21:142025. július 08., 21:14
2025. július 10., 09:522025. július 10., 09:52
Két hete rendelt el szigorú intézkedéseket a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság Gyergyóremete községben, mivel egy helyi gazdaságban megjelent az afrikai sertéspestis.
Addig érvényben maradnak a június 27-én elrendelt intézkedések és korlátozások, valamint a 3 kilométer sugarú védőkörzet és a 10 kilométer sugarú megfigyelési zóna is – tájékoztatott István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A szakhatóság, ahogyan az ilyenkor lenni szokott, ellenőrzést végzett a környékbeli gazdaságokban is. Szerencsére nem találtak újabb sertéspestises állatot – kaptak ugyan bejelentést egy fertőzésgyanús disznóról, de arról kiderült, hogy nem sertéspestises, hanem gilisztás.
Tehát sok helyen meglepetés ért, hogy fülszámozatlanok a disznók” – tájékoztatott a tapasztalatokról István Róbert. Nagy felelőtlenség, hogy nem fülszámoztatták a gazdák a sertéseket, ugyanis, ha ne adj' isten a fertőzés megjelent volna az ő gazdaságukban is, kártérítés helyett egy jó nagy pénzbírságot kaptak volna, és maradtak volna a nagy kárral. Ráadásul
– hívta fel a figyelmet a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője. A vonatkozó előírások értelmében a fülszám nélküli állatok a megfigyelési idő lejárta után, a szakhatóság jóváhagyásával fülszámot kapnak. Ha viszont felmerül a gyanú, hogy a sertések egy fertőzésgócból származhatnak, akkor azonnal leölik őket és még kártérítést sem kap tulajdonosuk.
Fotó: Veres Nándor
Olyan eset is volt a környéken, hogy egy gazda eladásra hirdetett meg fülszám nélküli disznókat akkor, amikor már a Székelyhonon is olvasható volt, hogy megjelent a sertéspestis a községben és szigorú intézkedéseket rendeltek el a fertőzés terjedésének a megelőzése érdekében. Természetesen borsos bírságot kapott az érintett gazda – közölte a megye főállatorvosa.
A gazdaságban, ahol megjelent a sertéspestis, mindent rendben találtak az állatorvosok, nagyon lelkiismeretesen rendben tartott mindent az állattartó gazda. 28 mangalicája volt, ezek félszabad-tartásban éltek, de az előírásoknak megfelelően elkerítve, így oda vadállat nem juthatott be. Legfeljebb madarak hurcolhatták be a kórt, esetleg a gazda, ha füvet kaszált az állatoknak.
A kérdés már csak az, hogy a szegény károsult mikor kapja meg a pénzt – mondta István Róbert. Ugyanis a kártérítési kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti a főhatóság, és dacára annak, hogy Hargita megyében mindössze néhány esetben volt szükség kártérítésre az elmúlt hónapokban, több olyan megye is van, ahol gyakoribbak volt az ilyen jellegű problémák, és az időrendi elbíráslás miatt elhúzódhat a kártérítési eljárás, ahhoz képest, hogy régebb 30 napon belül utalták a pénzt.
A fertőzés által tönkretett farm tulajdonosai számára gyűjtést indított egy családtag, hogy átvészelhessék ezt a nehéz átmeneti időszakot, ugyanis – amint Facebook-bejegyzésében írja – legalább fél évig nem lehetséges a farm újratelepítése. „18 év kitartó munkája semmisült meg egyik napról a másikra.
A család szabad tartású mangalicatenyésztéssel foglalkozott, ez volt a megélhetésük, sőt közeli családtagok számára is a mindennapi biztos betevőt jelentette a fügésréti tanya. A mangalicák 2-3 évig nevelkedtek, természetes körülmények között, búzával, kukoricával, fűvel etették őket.
Nemrégiben azonban sertéspestist mutattak ki a farmon, és több mint 30 állat pusztult el, illetve a még megmaradt mangalicákat a hatósági protokoll részeként múlt pénteken elaltatták. (…)
– áll a Facebook-bejegyzésben.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója több mint 25 éve menti az egyház írott emlékeit a pusztulástól. Az Orbán Balázs-díjjal kitüntetett Bernád Ritával hivatásáról, a múlt megőrzésének felelősségéről, levéltári értékekről beszélgettünk.
A gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeiről, Erdély egykori fürdőhelyeinek örökségéről tartanak konferenciát október 24-én, szombaton Maroshévízen.
Közúti baleset történt Maroshévízen csütörtök este, ahová a helyi tűzoltók vonultak ki tűzvédelmi biztosításra, műszaki mentésre és elsősegélynyújtásra. Egy nyergesvontató és egy személyautó ütközött, egy ember a járműbe szorult.
Emlékprogramokkal készülnek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Gyergyószéken: Gyergyószentmiklóson filmvetítés, kiállítás, fáklyás felvonulás és koncert szerepel a műsorban, Gyergyóremetén pedig megemlékezést és több filmvetítést tartanak.
Három lakóház tetőszerkezete kapott lángra szerdán reggel Galócáson. A tűzoltók körülhatárolták a tüzet, és dolgoznak az oltáson. Személyi sérülés nem történt.
Ingyenes textilhulladék-gyűjtési akciót szervez Gyergyószentmiklós önkormányzata az RDE Harghita Kft.-vel együttműködve október 20–22. között.
Továbbra is várják az adományokat a gyergyószentmiklósi Békény utcai alszegi csengettyű modernizálására. A becslés szerint tízezer lejre van szükség ahhoz, hogy a kis harangot már a jövő évi húsvéti ünnepek idején automata rendszer szólaltassa meg.
Majdnem pontosan ugyanannyi adomány érkezett az ötödik Fuss Neki! Gyergyó közösségi adománygyűjtő mozgalomban, mint tavaly: a szervezetek összesen 244 826 lej támogatást kaptak. Ez a kitűzött célösszegnek mintegy fele.
Várják a népzene és a népi tánc kedvelőit, valamint azokat is, akik még nem tudnak táncolni, a gyergyószentmiklósi Őszi Táncházba, ahol pénteken gyerekeknek és felnőtteknek is szerveznek programot.
Több mint háromszáz munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely–Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu–Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
1 hozzászólás