Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. Mint a megválasztott elnök fogalmazott: bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Az Országgyűlésben elmondott beszédében azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.
2024. február 26., 21:512024. február 26., 21:51
2024. február 26., 21:552024. február 26., 21:55
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. Mint a megválasztott elnök fogalmazott: bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Az Országgyűlésben elmondott beszédében azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.
2024. február 26., 21:512024. február 26., 21:51
2024. február 26., 21:552024. február 26., 21:55
Az államelnök megszavazására tartott titkos voksoláson 147 képviselő szavazott A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt. A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből – számol be az MTI.
A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Szerinte az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt.
– tette hozzá az MTI beszámolója szerint.
Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.
– hangsúlyozta.
„Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy
Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
„Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetők voltak” – mondta. Kifejtette, hogy alapvetően és elsősorban közjogi, alkotmányjogi problémákat tudta és tudja ezután is érzékelni abból a nagy rendszerből, amelyet a politika szóval szoktak leírni.
Sulyok Tamás arról is beszélt, látható, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át „eszményből bálvánnyá” a jelenlegi Európában a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során.
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy „aki magyar, az európai is”.
Elmondta, hogy olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik.
Úgy folytatta, hogy nem léteznek a tagállamoktól független európai értékek, hanem a tagállami alkotmányos értékrendekből tud kifejlődni egy olyan európai értékrend, amelyik a tagállamokban közös.
Sulyok Tamás a nemzeti alkotmányos identitást alapvetően alkotmányjogi tartalmúként írta le, amelyhez jogi, kulturális, világnézeti aspektusok is kapcsolódnak. Elmondta:
Hozzátette: az identitás szorosan kötődik ahhoz a hagyományos társadalmi környezethez, amely a Kárpát-medencében az elmúlt évezredben kialakult, és amelynek megőrzése nemzeti lét egyik alapfeltétele. A nemzeti identitásnak szerves része a velünk együtt élő nemzetiségek identitása is – hangsúlyozta.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Az új köztársasági elnök álláspontja szerint a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért
„Ugyanígy szilárd meggyőződésem, hogy jelenleg nincs egységes európai politikai nemzet, hanem kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetők államalkotó tényezőkként” – közölte. Rámutatott arra, a többi között ez az oka annak, hogy az Európai Unió nem állam, amint ezt az Európai Bíróság már 2013-ban is megállapította.
Sulyok Tamás azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intézmény is kívül esik az államhatalmi ágakon és ezt a kívülállást súlyponti kérdésnek tartja.
– jelentette ki. Jelezte, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Jogászi pályáját úgy foglalta össze, hogy az a legszabadabb ügyvédségtől a legnemesebb alkotmánybírói munkáig terjedt. „Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és váraknál egyaránt” – tette hozzá.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották.
Megköszönte feleségének, Zsuzsannának, hogy már ötven éve mellette áll, támogatja.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Az Egyesült Államok belügyminisztériuma 2025. január 24-én jelentette be, hogy hivatalosan is átnevezték Amerikai-öbölre a Mexikói-öblöt, miután Donald Trump a beiktatása után egy rendeletben írta elő ennek szükségességét.
A Nép Ügyvédjéhez 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Románia zsinórban a harmadik éve a legrosszabbul teljesítő uniós országok közé tartozik a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása terén – derül ki a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexének kedden közzétett 2024-es adataiból.
Paprikaspray-t fújt szét egy diák kedden az egyik konstancai középiskolában; több mint húsz személy lett rosszul.
Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis, Románia elnöke. Iohannis tíz évig töltötte be Románia államfői tisztségét, azonban az eltörölt elnökválasztás miatt továbbra is hivatalban maradt.
Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent a népesség Romániában, a halálozások száma 1,8-szerese volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő a 2025. évi állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényt.
Súlyos elmezavarban szenved a férfi, aki felmászott a Szent Péter-bazilika főoltárára, és megrongálta a gyertyatartókat – közölte a szentszéki szóvivő. A közösségi oldalakon péntek este terjedtek el a bazilikában tartózkodóktól rögzített felvételek.
Az elmúlt 24 órában 457 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 107-et gyorshajtás, 26-ot alkohol, nyolcat kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott pénteken a Román Rendőrség.
szóljon hozzá!