Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
2019. november 28., 08:252019. november 28., 08:25
2019. november 28., 09:272019. november 28., 09:27
A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.
Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.
A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint
Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.
Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta,
Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.
Klaus Iohannis szombaton üzenetet fogalmazott meg és posztolt a nyugati kereszténység húsvéti ünnepe alkalmából. Románia elnöke ezúttal nem kívánt magyar és német nyelven boldog húsvétot, ahogy azt korábban tette.
Törvénytervezetet terjesztett be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a parlamentbe arról, hogy az állami intézmények kötelesek figyelmeztetni a polgárokat okmányaik cseréjére 90 nappal azok lejárati ideje előtt.
Az elmúlt két hétben végzett 286 házkutatás során a rendőrök mintegy 28 kg kannabiszt, 5 kg kokaint és több mint 13 kg egyéb kábítószert foglaltak le – tájékoztatott szombaton az Országos Rendőr-főkapitányság.
A közlekedésrendészet munkatársai 660 jogosítványt és 317 forgalmi engedélyt vontak be az elmúlt 24 órában végzett közúti ellenőrzések során, ezekből 55-t alkoholos befolyásoltság, 14-et kábítószer hatása alatt történő járművezetés miatt.
Szombat éjféltől Románia csatlakozik a schengeni térséghez a légi és a tengeri közlekedésben.
Egy órával kevesebbet alszunk húsvétvasárnapra virradóra, ugyanis március utolsó hétvégéjén lép életbe a nyári időszámítás. Ez azt jelenti, hogy éjszaka 3 órakor 4 órára kell átállítani az órákat.
Kötelezni fogják az üzleteket, hogy a visszaváltó automata meghibásodása esetén vegyék át az italcsomagolást, és fizessék ki a vásárlónak az 50 banis betétdíjat – nyilatkozta pénteken a környezetvédelmi miniszter.
Heves szélre figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat 15 megyére.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Három hónapig tartó tíz százalékos fizetéslevonással büntették a ploieşti-i Sürgősségi Megyei Kórháznak azt az asszisztensnőjét, aki februárban elcserélt két újszülöttet a szülészeti és nőgyógyászati osztályon.
szóljon hozzá!