Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:10

A Sepsi OSK korábbi edzője a feljutásért küzdhet új csapatával

10:54

Öt drón sértette meg Moldova légterét az ország nemzeti ünnepén

09:56

Sok gazda fennakad a szatellites ellenőrzésen önhibáján kívül

09:52

Kelemen Hunor: Nem szabad kapkodva elfogadni egy rossz bértörvényt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

Nem csak a láncfűrész akadt fenn a rostán: több mint 1500 köbméter fát foglalt le a rendőrség

Már az autók sincsenek biztonságban: lökhárítót tépett le egy medve a Transzfogarason – videóval

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Megoldást kér a magyar kormánytól egy román politikus az erdélyi kulturális projektek finanszírozásának folytatására

Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?

Még mindig keveset tudunk Petőfi halálának körülményeiről

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese

Fotó: MTI/Mónus Márton

Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

MTI

2019. november 28., 08:252019. november 28., 08:25

2019. november 28., 09:272019. november 28., 09:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.

Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani.

Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint

bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.

Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal

figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese

Fotó: MTI/Mónus Márton

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy

egy ilyen jellegű kutatás igazolhatja az eddigi tudást, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen keveset tudunk Petőfi Sándor halálának körülményeiről, az összecsapás történetéről.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.

Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta,

Segesvár nagy vesztesége elsősorban nem az elvesztett csata, hanem a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének elvesztése.

Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.