
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
2019. november 28., 08:252019. november 28., 08:25
2019. november 28., 09:272019. november 28., 09:27
A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.
Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.
A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint
Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.
Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta,
Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
szóljon hozzá!