Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
2019. november 28., 08:252019. november 28., 08:25
2019. november 28., 09:272019. november 28., 09:27
A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.
Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.
A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint
Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese
Fotó: MTI/Mónus Márton
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.
Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta,
Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.
Az RMDSZ szeretne a parlamenti többséghez tartozni, feltéve, hogy abban a többségben nem szerepel a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szombaton.
Megkéselt egy 18 éves fiatalembert hasonló korú társa szombaton egy Suceava megyei panzióban rendezett összejövetelen; az áldozat belehalt sérülésébe – közölte Ionuţ Epureanu, a Suceava megyei rendőrség szóvivője.
Marcel Ciolacu miniszterelnök péntek este nyilvánosságra hozta az ukrán hatóságoktól kapott dokumentumot arról, hogy miért nem engedik be Ukrajnába George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét.
Nyolcvanéves korában meghalt Nemere István, az egyik legtermékenyebb magyar író. Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit közölte.
Megnyerték csütörtökön a 47,7 millió lejes (több mint 9,58 millió eurós) főnyereményt a hatoslottón; a nyertes szelvény több mint 4400 lejbe került.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának.
Mintegy 894 ezer lejt utal ki a kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
A Máramaros megyei Salvamont munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
szóljon hozzá!