Kormánytervek autópálya-építésre

Ponta – akárcsak csütörtök este Ioan Rus szaktárcavezető – hangsúlyozta, hogy az útszakasz első körben gyorsforgalminak épül meg, azonban elkészítik az autópályává történő kiszélesítés megvalósíthatósági tanulmányát is, s amint lesz pénz a munkálatok finanszírozására, sztrádává alakítják azt. Rus szerint viszont erre 2020 után kerülhet sor.

Amint arról több ízben is írtunk, az útszakasz megépítése azért kiemelt terve a kormánynak, mivel a Renault vezetői már korábban leszögezték, hogy igen nagy költségekkel jár a gépkocsik szállítása, s ha ezt nem könnyítik meg, akkor a teljes gyártást átköltöztetik Marokkóba. Victor Ponta ugyanakkor leszögezte, az infrastrukturális tervről miniszterelnökként beszél, nem pedig kampánymegfontolásból. „Ennek az ígéretnek nincs köze a kampányhoz, hiszen tudom, hogy ha én leszek az elnök, akkor nem fogok tudni autópályákat építeni” – fogalmazott.

Ígéretek sztrádára

Ioan Rus ugyanakkor a hét végén kolozsvári sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a korrupció és a pereskedések késleltetik a romániai útépítéseket. A tárcavezető ugyanakkor az eseményen ismertette az október elsején közvitára bocsátott hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervet, és számolt be a romániai útépítések jelenlegi helyzetéről.

A miniszter 2015 nyarára ígérte, hogy Temesvárt és Aradot autópálya köti össze Európával. Hozzátette, hogy a Nagylakot Nagyszebennel összekötő dél-erdélyi pályán lassan, de fogynak azok a szakaszok, amelyek építését peres ügyek késleltették. Megemlítette, akár a jövő héten is megnyithatnák a pálya Nagylak és Pécska közötti szakaszát, de az út egyelőre „a semmiből a semmibe” vezet.

„Sem a magyar sem a román oldalon nincsen kész az út a határszakaszban” – tette hozzá a miniszter, és Pécskánál is hiányzik még egy nyolc kilométeres szakasz. Ioan Rus azt ígérte, decemberben ráterelik a forgalmat a 22 kilométeres Nagylak–Pécska-szakaszra, és november közepén a Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszon is felszámolják azt a hat kilométeres hézagot, amelyiken jelenleg le kell térni az autópályáról.

Korrupció és perek

A korrupciós és peres ügyek hatásait az Erdélyt Dél-Romániával összekötő magashegyi Transalpina út helyzetével példázta. Megemlítette, ezt azért nem tudták egyelőre hivatalosan átadni, mert az építőt is, a munkálatok biztosítóját is bebörtönözték, a bíróság pedig műszaki és pénzügyi szakértői véleményekre vár. Hozzátette, hiába szeretné átvenni az állam az utat, míg nem születik jogerős ítélet valamennyi perben, nem teheti ezt meg.

A tárcavezető elmondta, Románia EU-s forrásokból, saját forrásokból, magántőkéből és hitelekből szeretné finanszírozni a tervezett útépítéseit. Hozzátette, az EU elsősorban a számára is fontos európai folyosók kiépítését finanszírozza. Az MTI kérdésére, hogy miért nem ad pénzt az EU az észak-erdélyi pálya Kolozsvár és Bors közötti szakaszainak az építésére, Ioan Rus csak annyit közölt: „egyelőre nem ad”.

A miniszter kijelentette, a hosszútávú infrastruktúrafejlesztési tervet nem a politikusok, nem is a kormány, hanem egy erre szakosodott cég készítette a forgalmi statisztikák és a szükségletek alapján. Úgy vélte, a terv csak kis mértékben módosul a közvita során. A dokumentum a hamarosan elkészülő környezeti hatástanulmánnyal együtt alkotja majd Románia infrastruktúrafejlesztési operatív programját, amelyet a kormány határozatban fogad majd el.

Az október elsején közvitára bocsátott terv szerint Románia gyorsforgalmi utakat építene egy sor olyan útvonalon, ahol korábban autópályák építését tervezte. Az Ártánd–Bors-határátkelőtől már csak Marosvásárhelyig kívánja megépíteni a 11 éve elkezdett észak-erdélyi autópályát. A nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel összekötő dél-erdélyi pályát pedig nem Nagyszeben mellett az Olt völgyén vezetné át a Kárpátokon, amint azt korábban tervezte, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén.

Az autópályák Székelyföldet sem kerülnék el teljesen. Brassót az Ojtozi-szoroson keresztül kötnék össze a moldvai Bákóval. Ez az autópálya Kovászna megyét is átszelné. A terv országos szinten összesen 1300 kilométer autópályával, több mint 2000 kilométer gyorsforgalmi úttal, és több mint 3000 kilométer transzregionális úttal számol.

Mint ismeretes, Románia 2013 végén 644 kilométer autópályával, 16 466 kilométer országúttal, 35 587 kilométer megyei szintű úttal, és 32 190 kilométer községi úttal rendelkezett. Gyorsforgalmi utak jelenleg nincsenek az országban.