Kolozsvári civil szervezet indít újabb pert a kétnyelvű városnévtábláért

Az újabb per kezdeményezői felhívással fordultak a kolozsvári magyar civil szervezetekhez és pártokhoz. A civil szervezetektől és a kolozsvári magyaroktól azt kérték, hogy csatlakozzanak a felperesekhez.

A pártoktól azt kérték, hogy ne indítsanak pereket a kétnyelvű helységnévtáblákért. Az elmúlt 25 évben ezt megtehették volna. Ha nem tették, most bízzák a civilekre – jelentette ki Szőcs Izabella. Hozzátette, ha külön-külön pereket indítanának, a bíróság ezeket összevonná, és a pártok álláspontjainak az összehangolása nehézkessé tenné a pereskedést.

Az újabb pert azt követően indítják, hogy múlt csütörtökön a kolozsvári táblabíróság érvénytelenítette a korábban kimondott alapfokú ítéletet, mely arra kötelezte a város polgármesteri hivatalát, hogy a román mellett helyezzen ki magyar helységnévtáblákat is.

Szőcs Izabella hangsúlyozta, az ügyet érdemben korábban tárgyaló Kolozs megyei törvényszék kimondta, hogy a kolozsvári magyarságnak joga van a kétnyelvű táblákhoz. A másodfokon eljáró táblabíróság érdemben nem tárgyalta az ügyet, mert szerint a Hollandiában bejegyzett magyar emberjogi alapítványnak nincsen felperesi minősége. A bíróság nem volt tekintettel arra a 2900 támogató aláírásra, amelyet kolozsvári magyaroktól gyűjtött a szervezet, és amelyet a perirathoz csatoltak.

Szőcs Sándor ügyvéd elmondta, a Minority Rights egyesület azzal kezdi a tevékenységét, hogy felszólítja a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű táblák kihelyezésére. Az újabb per akkor indulhat, ha a kérést a hivatal elutasítja.

A sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Musai-Muszáj (musai a muszáj román megfelelője) civil kezdeményező csoport, mely azt tűzte ki célul, hogy szembesíti a közvéleményt a Kolozsvár önkormányzata által vállalt multikulturalitás, és az ezzel kapcsolatos gyakorlat kontrasztjával.

A csoport azt próbálja elérni, hogy legalább ezer polgár csatlakozzék felperesként a kétnyelvű táblákért indítandó új perhez. A csoport levélben készül tájékoztatni Kolozsvár 16 testvérvárosát arról, hogy miként valósul meg az erdélyi településen a multikulturalitás.

A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.