Keverék ebek kutyavilága

Ahhoz, hogy megértsük, miért hozhattak hazánkban olyan szigorú törvényt, amely a keverék kutyák kötelező ivartalanítását írja elő, kicsit vissza kell pillantanunk az időben. Tavaly szeptember másodikán szörnyű eset rázta meg a hazai közvéleményt: egy négyéves kisfiút kutyák martak halálra Bukarestben.

A fővárosban egyébként is akkut problémát jelentő kóborkutya-helyzet megoldásaként mindenki gyors és hatékony intézkedést követelt, így már 2013. szeptember 10-én elfogadta a parlament a 2001/155-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő 2013/258-as törvényt. Ez utóbbi többek közt tartalmazta azt az előírást, hogy ha 14 napon belül a befogott kóbor kutyát nem viszik haza, vagy fogadják örökbe, akkor el kell altatni. A jogszabály módszertanában szerepelnek a kóborkutya-problémát orvosolni igyekvő különböző előírások (köztük a mikrocsipezés, ivartalanítás, kóbor ebek elaltatása), és az esetleges kihágásokra érvényes bírságok is. Ám 2014. június 20-án – legalábbis elviekben – felfüggesztették a törvényt, miután az osztrák székhelyű nemzetközi állatvédő szervezet a Vier Pfoten (Négy Mancs) előbb a kormánytól kérte a rendelet felfüggesztését, majd miután ez nem történt meg, az állatvédők a fellebbviteli bírósághoz fordultak. Időközben a nyilvánosságra került ügyészségi iratok szerint a bukaresti kisfiút nem kóbor ebek, hanem egy cég őrkutyái ölték meg.

Akárhogy is, a „kóborkutya-törvény” létezik, és állítólag hatékony is: a kutyákat felügyelő és védő hatóság, az ASPA szerint hétszer kevesebb bejelentést kapnak a fővárosban. Tavaly 34 ezer ebet fogtak be a főváros utcáin, közülük 16 ezret örökbe adtak, másik 16 ezret pedig elaltattak. A „kutyaütő” intézményt vezető Răzvan Băncescu szerint viszont még így is 20 ezer törvényen kívüli kóbor kutya van Bukarest utcáin.

A teljes írás az Erdélyi Napló november 6-án megjelenő 44. lapszámában olvasható.