Kamuhírekkel riogatott autósok

Hatásvadász, sofőröket rémisztgető címekkel felturbózott, a román nyelvű médiából a vonatkozó jogszabályok átolvasása nélkül lefordított cikkek lepték el az utóbbi napokban az írott és online sajtót. 9600 lejes bírság részegen okozott balesetért, közeledő vasúti szerelvényre figyelmeztető fény- és hangjelzést mellőző átkelésért a vasúti síneken, 4000 lej a villanyrendőr piros jelzésének figyelmen kívül hagyásáért vagy gyorshajtásért – ez csak néhány a valósággal köszönőviszonyban sem lévő, mégis tényként kezelt információdömpingből.

Csütörtökön felkerestük a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, aki méltatlankodva mutatta a vírusként elterjedt, fentebb is említett álhíreket. Gheorghe Filip elmondta, „biztos, ami biztos alapon minden információt többszörösen leellenőriztünk a közlekedésrendészettel, de ezek úgy ostobaságok, ahogy vannak”. Tehát mi is változik? A helyzet tisztázására a sajtóreferens egy tizennyolc oldalas, minden részletre kiterjedő tájékoztatót nyújtott át.

„Testre szabott” utaztatás

A 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító, szeptemberben érvénybe lépett jogszabállyal már korábban is szabályozták a gyermekek személygépjárműben történő szállítását. Az újabb, a Hivatalos Közlönyben január 15-én megjelent módosítással szigorúbb előírásokhoz is kötik a három évesnél kisebb gyermekek utaztatását.

A 135 centiméternél alacsonyabb gyermekeket a biztonsági övvel is rögzíteni kell a gyermekülésben. A 2015/11-es kormányhatározat 97-es cikkelyének 1.3-as bekezdése értelmében a rögzítő eszköz többféle lehet, például biztonsági gyerekülés, ülésmagasító a biztonsági övvel együtt használva, babahordozó kosár stb. A jobboldali első ülésen kizárólag csak akkor helyezhető el gyerekülés, ha a légzsákot kikapcsolták. A 135 centiméternél magasabbak esetén a biztonsági öv olyan beállítására van szükség, amely nem keresztezi a gyermek nyakát és fejét. Amennyiben ez nem lehetséges, elengedhetetlen a gyermekülés vagy magasító használata.

Kivételt képez a tömegközlekedés, a taxiban történő utazás, illetve azok az esetek, amelyekben egészségügyi okok miatt nem viselhet biztonsági övet a kicsi. A három évnél fiatalabbak ezekben a helyzetekben felvigyázó mellett, személyautó esetében a hátsó ülésen foglalhatnak helyet – a felvigyázó nem lehet az autó vezetője. Egészségügyi probléma esetében kötelező az orvosi igazolás megléte. A szabályozás be nem tartását 4-5 büntetőponttal – 390 és 487,5 lej közötti pénzbírsággal – „jutalmazza” a közlekedésrendészet.

Harmincnapos „próbaidő”

Új közlekedési törvénykönyvről szó sincs, más, kihágásokkal kapcsolatos változtatások nincsenek – közölte Gheorghe Filip. Szerinte „esetleg egy, még be sem nyújtott tervezetet szerezhetett meg valaki, az vezetett félre egy újságírót, akitől aztán mindenki más átvette a hamis információkat”. Mint mondta, az is valótlan állítás lenne, hogy „február 6-ától jönnek a tetemes büntetések”. A kormányrendelet érvénybe lépő módosításától számítva ugyanis harminc napon át tájékoztató, figyelmeztető jellegű tevékenységet folytat a közlekedésrendészet. Tehát még nem alkalmazzák a gyermekülésre és a kicsik szállítására vonatkozó bírságrendszert.

A minimálbér tíz százaléka pontonként

„Örvendek, hogy valaki vette a fáradságot, és a rendőrséget is megkérdezte” – tért rá a szóvivő a borsos bírsággal ijesztgető cikkekre. Elmagyarázta, a pénzbüntetések mértéke utoljára január elsején változott, amikor emelkedett a bruttó minimálbér. „A bírságok összegét a bruttó minimálbér tíz százaléka határozza meg, amely idéntől 97,5 lej – ennyit kell fizetni büntetőpontonként” – tájékoztatott, kiemelve, az egyes szabálysértésekért kiosztható büntetőpontok száma nem változott.

Öt kategóriára osztva

A „közlekedési törvénykönyvnek” nevezett jogszabályok a pénzbírságokat a szabálysértés súlyosságának függvényében öt különböző kategóriába sorolják. Az első kategóriába értelemszerűen az enyhébb kihágások, az ötödikbe a súlyosak tartoznak. Ennél azonban fontosabb információ, hogy az első négy kategória a természetes, míg az utolsó a jogi személyekre vonatkozik. Mint Gheorghe Filip hangsúlyozta, a természetes személyek esetében alkalmazható legsúlyosabb bírság húsz büntetőpont – azaz 1950 lej. „Értelmetlen olyan álhíreket gyártani, miszerint a piroson történő áthajtásért 4000 lejes pénzbírság jár, a részegen okozott balesetért kapható 9600 lejesről nem is beszélve. Utóbbi egyébként is bűncselekmény” – osztotta meg a sajtóreferens.

A jogi személyek esetében alkalmazható maximális bírság összege 9750 lej (száz pont). Bírságolható jogi személyeken értjük többek között a polgármesteri hivatalt (ha nincsenek megfelelő közlekedési táblák, útfestések egy településen belül), a közutakon munkálatokat végző cégeket (amennyiben nem jelzik az előírásoknak megfelelően az útakadályokat, a munkások nem viselnek láthatósági mellényt), vagy egy közszállítási vállalatot, ha például egy buszt bizonylattal nem rendelkező sofőr vezet – tisztázta Gheorghe Filip.

Kinek van elsőbbsége?

A kerékpárutak bővítésével Csíkszereda több pontján is felbukkantak a gyalogátkelőhelyek mellett felfestett „bicikliátkelők”. Mivel többekben is felmerült a kérdés, hogy a több helyen az átjárót jelző közlekedési tábla alatt található, háromszög alakú figyelmeztető jelzés elsőbbségadásra kötelezi-e az autósokat a kerékpárosokkal szemben, ez ügyben is információkat kértünk a rendőrség szóvivőjétől.


Közlekedésrendészeti munkatársával folytatott gyors beszélgetés után kiderült: igen, a drótszamáron közlekedő személynek van elsőbbsége, bár a csíkszeredai helyzet „nem szokványos”. Mint kiderült, egyrészt a háromszög alakú táblát az átkelő előtt száz méterrel kellene elhelyezni, nem közvetlenül előtte – és főleg nem utána, mint a Szabadság tér és a Sapientia EMTE között (fotó) –, másrészt „nem javasolt rögtön egymás mellé tenni a gyalogos és biciklis átkelőt”.

Ahogy a szóvivő tájékoztatott, azért nem, mert „a kerékpárosok gyorsabban haladnak, így ha a sofőr a közeledő gyalogos alapján dönti el, hogy meg kell-e állnia vagy sem, meglepetést okozhat a hirtelen elébe vágó biciklis”.