
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
2014. március 01., 18:162014. március 01., 18:16
A Szövetségi Tanács (a felsőház) határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet.
Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott. Az elnök az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozás alapjául, amelyet az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet normalizálásáig kért – tájékoztatott korábban az elnöki hivatal sajtószolgálata.
Előzőleg az orosz Szövetségi Tanács azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.
„Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban” – állt Putyin felhívásában.
Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az orosz elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Hazarendelik Oroszország nagykövetét az Egyesült Államokból
Az orosz törvényhozás felsőháza szerint Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet.
Obama: minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”
Barack Obama pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”. „Mély aggodalommal töltenek el most bennünket az Oroszországi Föderációnak Ukrajna belsejében végrehajtott katonai csapatmozgásairól szóló jelentések” – jelentette ki az elnök a Fehér Házban.
„Oroszországnak történelmi kapcsolatai vannak Ukrajnával, beleértve a kulturális és a gazdasági kötődéseket, és katonai létesítménye is van a Krímben, de Ukrajna szuverenitásának és területi épségének bármilyen megsértése nagyon destabilizáló hatású lenne, ami nem áll érdekében Ukrajnának, Oroszországnak vagy Európának” – mondta Obama.
Rámutatott, hogy egy ilyen lépés súlyos beavatkozást jelentene az olyan ügyekbe, amelyekben csak az ukránok határozhatnak, egyértelműen megsértené Oroszországnak azt a kötelezettségét, hogy tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és határait, valamint a nemzetközi törvényeket is, és tiltakozást váltana ki szerte a világon.
„Az Egyesült Államok a nemzetközi közösség mellett fog állni annak megerősítésében, hogy Ukrajnában minden katonai beavatkozásnak ára lesz” – tette hozzá.
Kivonják a Krím félszigetről a teljes ukrán hadiflottát
Kivonják a teljes ukrán hadiflottát a Krím félszigeti Szevasztopolból. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg – jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírügynökség, az ukrán vezérkarra hivatkozva.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!