Izsák Balázs: nincs alkotmányos akadálya az autonómiának

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete (EJKE) harmadik alkalommal rendezett székely napot a cívis városban, a családi nap zárásaként Izsák Balázs tartott előadást arról, hol tart a székely autonómiaküzdelem.

Az SZNT elnöke elöljáróban leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit Székelyföld lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani. Izsák Balázs elmondta: a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – 13 500 négyzetkilométerén élő 700 ezres székely lakosság 75 százalékos többséget alkot, s a romániai közigazgatás átalakításakor ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az autonómia megadására.

Közölte: autonómiatörekvésük megfelel az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumaival. „A román parlament elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak” – fogalmazott Izsák Balázs.

Kitért a politikus Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének azon álláspontjára, amely szerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása. Ezzel szemben Izsák Balázs azt mondja: Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzelik el Székelyföld autonómiáját, éppen ezért az autonómia ellenzői által hozott érdeket kell lebontani.

„Nem elfogadható Kelemen Hunor azon álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt nem lehetséges az autonómia” – hangsúlyozta, hozzátéve: nincs alkotmányos akadálya Székelyföld autonómiájának. Közölte azt is, hogy meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s hozzátette: a cél elérése érdekében intenzív, kemény munkát kell folytatniuk.

„Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz” – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.