Interaktív korrupciós térképet hoztak létre

A szervezetek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2010 és 2014 között kiadott hivatalos közleményei alapján állították össze a korrupciós térképet, amely szerint a négy év alatt 2143 ügyben ítélték a vádlottakat felfüggesztett börtönbüntetésre, 982 esetben pedig letöltendő szabadságvesztést kaptak az érintettek.

Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón rámutatott: tapasztalataik szerint „a fontos tisztséget betöltő személyeket inkább felfüggesztett börtönbüntetésre, míg a lényegtelen pozícióban dolgozó »egyszerű halandókat« letöltendőre ítélik”. Egy másik szembeszökő adat, hogy az említett időszakban különösen sok elöljárót – 56 polgármestert és 16 alpolgármestert – ítéltek el megvesztegetési ügyekben.

„Egyértelműen jellemző a korrupció a településvezetőinkre, akiket ennek ellenére újra és újra megválasztanak a polgárok – mivel nincs jobb alternatívájuk. Nyilvánvaló összefüggést találtunk a jogerős ítéletek száma és a szavazási kedv mértéke között: a korruptabb településeken és megyékben egyre kevesebben élnek voksolási jogukkal, hiszen a lakosok valószínűleg úgy érzik, úgysincs választásuk. A jelöltek hiába jelölik magukat más és más pártok színeiben, ha ugyanolyan törvénytelenül viselkednek” – hívta fel a figyelmet Alina Mungiu Pippidi.

Az interaktív korrupciós térkép a www.romaniacurata.ro honlapon érhető el: az érdeklődők részletesen tanulmányozhatják, hogy az egyes megyékben hány személyt ítéltek el jogerősen, közülük hányan dolgoztak a közszférában, mekkora a büntetések átlagosa hossza, illetve átlagosan mennyi ideig tartottak a bírósági perek.

A SAR elnöke hangsúlyozta: szeretnék egy országos hálózatként a polgárok elé tárni a korrupciós ügyeket, mert igazán csak ebben a formában lehet követni, hogy mennyire elharapódzott a jelenség, illetve mennyire hatékony a megvesztegetések elleni harc – mindez elveszik, ha csak az egyéni helyzeteket vizsgáljuk.

„A korrupciót nem individuálisan kell megfékezni, hanem szervezetileg: mindig lesznek emberek, akik csúszópénzt fogadnak el vagy adnak, de a cél, hogy erkölcsileg helytálló rendőrségünk, adóhatóságunk stb. legyen” – fogalmazott Alina Mungiu Pippidi.

Erdélyben Máramaros (161), Krassó-Szörény (76), Arad (65), Bihar (61) és Szatmár megyében (58) született a legtöbb korrupciós ítélet, míg Szilágy megye „teljesített a legjobban”, ahol két személy kapott felfüggesztett börtönbüntetést.

A Székelyföldön is viszonylag kevés megvesztegetési ügyről számolt be a DNA: Hargita megyében 17, míg Kovászna megyében 18 esetben született jogerős ítélet, ezek nagy része pedig felfüggesztett börtönt volt. Maros és Kolozs megye ennél több munkát adott a korrupcióellenes ügyészeknek: előbbiben negyven, utóbbiban pedig már 90 jogerős döntést hozott a bíróság, ezek 20–30 százaléka pedig letöltendő börtönt jelentetett a vádlottaknak.