Háborús bűntett miatt őrizetbe vették Biszku Bélát

A főügyész elmondta, ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Ibolya Tibor kitért arra, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne, de már csak Biszku Béla él közülük. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást. Közlése szerint Biszku Béla együttműködő volt, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és vallomást nem tett. Tájékoztatott arról is, hogy Biszku Bélától lőszereket foglaltak le, ez azonban nem képezi a gyanúsítás tárgyát.

Az MTI kérdésére elmondta: az ügyészség kezdeményezte Biszku Béla házi őrizetbe helyezését. A főügyész szerint a 91 éves gyanúsított esetében a legszigorúbb kényszerintézkedés nem indokolt. Biszku Bélát – akit Ibolya Tibor az 1956-os forradalmat követő megtorlások fő irányítójának és felelősének nevezett – két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben gyanúsítják. Az ügyészségnek a sajtó számára átadott anyaga szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége ülésén 1956. december 3-án többek közt azt mondta: „egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött”.

Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban.

Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

„Talán a történészek konszenzusban vannak abban, hogy az 1956-ot követő megtorlásokban Biszku Béla, mint belügyminiszter befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, ez azonban a jelen nyomozás tárgya szerint még a megalapozott gyanút nem éri el” – fogalmazott a főügyész. Hozzátette ugyanakkor: nehezen bizonyíthatók ezek a bűncselekmények, de „nem tettünk le arról, hogy ezen cselekményeket is bizonyítani tudjuk Biszku Bélával szemben”.