Gál Kinga: a törvénysértés nem maradhat sokáig törvénysértés

– Két és fél éve ön a társelnöke az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportjának. Miért és hogyan működik ez az Intergroup?

– Azt kell tudni róla, hogy olyan fóruma az Európai Parlamentnek, amely nem hivatalos, tehát nem olyan státusú, mint a bizottságok. Viszont arra jó, hogy a különböző frakciók képviselői összejöjjenek, és egy közös ügy mentén kifejtsék a nézeteiket, esetenként nézetazonosságukat. Ez a kisebbségi az egyik legrégibb működő Intergroup, amely 2004-ig úgy működött, mint a nyelvi jogokat propagáló munkacsoport, akkor változtattuk meg, hogy legyen egy átfogóbb mandátuma, hogy ne csak a kisebbségek nyelvi jogaival foglalkozzon, hanem férjenek bele az oktatási kérdések, de a politikai kérdések is, a politikai életben való részvétel, az autonómia stb. Ezt a munkacsoportot minden mandátum alkalmával meg kell újítani, 2009-ben  a képviselők újra ki kellett nyilvánítsák, hogy szeretnének egy ilyen frakcióközi munkacsoportot, és ismét engedélyt kellett kapjanak hozzá a parlamenttől. Gyakorlatilag mindig új lappal indul az Intergroup, 2009-től én társelnöke vagyok a svédországi finn kollégámmal együtt, így  jómagam határozhattam meg, hogy mi lesz a napirendje két és fél éven keresztül ennek a munkacsoportnak. Ez a mandátum le fog járni januárban és két másik frakció vezetése alá kerül az Intergroup.

– Két és fél év alatt mit sikerült megvalósítani?

– Azt, amit én célul tűztem ki, hogy minden olyan nemzetközi szervezettel kapcsolatot tudjunk teremteni, akik a kisebbségi területen dolgoznak, hogy legyenek kapuink, ahová el tudjuk juttatni azokat az információkat, amiket a kisebbségi képviselők a területeikről hoznak, és tudjuk befolyásolni egymás munkáját. Folyamatosan kommunikálunk azokkal akikhez kisebbségi kérdések tartoznak az unión belül, az egyik az alapvető jogokkal foglalkozó biztos, a másik pedig a nyelvi és oktatási jogokkal foglalkozó. Kapcsolatot hoztunk létre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi hivatalával, ők nagyon sok esetben lépnek, amikor problémás két ország viszonya kisebbség szempontjából. Emellett az Európa Tanácsnak két olyan egyezménye van, amely kötelező erővel bíró egyezmény: a kisebbségi keretegyezmény meg a nyelvi charta. Nagyon fontos, hogy azok az intézmények, amelyek felügyelik ezeknek a betartását, kapjanak tőlünk is információt.

– És sikerül, sikerült változtatni, problémákat megoldani?

– Állandóan abba a problémába ütközünk, hogy amikor jogsértés van, akkor mi erre felhívjuk a figyelmet, de mindig azt a választ kapjuk, hogy a bizottságnak nincsen kompetenciája vizsgálni a kisebbségek védelmét, merthogy az teljesen a nemzeti hatáskörbe tartozik. Ezen a területen túl sokat nem hozott sem a lisszaboni szerződés sem a nyelvi charta. Noha van cikkely arra, hogy nyelvhasználat, sokszínűség, de ezek csak akkor érvényesíthetőek, mielőtt még az adott tagállamok belépnek az Unióba. Ez egy furcsa kettősség: az újonnan belépő tagállamoknak be kell tartani az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját, aztán attól kezdve, hogy beléptek, senki nem vizsgál semmit. Az elvárások irányukban hirtelen megszűnne. Ez olyan furcsaság, ami nem maradhat meg, ezeket a kritériumokat számon kellene kérni a rég csatlakozott országoktól is.

– A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló törvénytelenségek is a Kisebbségi munkacsoport elé kerültek. Mit várhatnak az Intergrouptól?

– A legtöbb esetben az a baj, hogy nem is tudunk ezekről a problémákról, a probléma „nincs is jelen” Európában. Az Intergroup lényege, a figyelemfelkeltés, a probléma jelzése. Rajtunk keresztül eljut az EP képviselőkhöz az ügy, megjelenik egyszerre sok helyen, nem csak a Parlamenten, hanem Európán belül is. Az biztos, hogy nem az Intergroup tudja megoldani ezt a problémát, de az fontos, hogy az emberek tudják, hogy létezik. A MOGYE ügyében: megint az a baj, hogy van egy törvény, amit nem tartanak be. Kifele, a bizottság felé is azzal fog védekezni a mindenkori román kormány, hogy hát az ő törvényük rendben van, meg, hogy ez igazából nemzeti hatáskör és ne szóljunk bele. Pedig az a kérdés, hogyan lehet hatni arra, hogy azt a törvényt be is tartsák a marosvásárhelyi egyetemen.

– A MOGYE vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozik, ami szintén benne van a törvényben. Azt mondják joguk van dönteni az önálló magyar tagozat létrehozásáról.

– Erre hivatkozva mindegyik egyetem mondhatná, hogy neki nem kell betartania a központi törvényt. A törvénysértés nem maradhat sokáig törvénysértés, amikor a központi törvényt meghozták, gondolom akkor is volt egyetemi autonómia. Én azt látom, hogy ha van nemzetközi nyomásgyakorlás, akkor ezek a kérdések könnyebben rendeződnek.