
Ferencz-Salamon Alpár szerint az erősen vizsgaközpontú oktatási rendszer az egyik oka annak, hogy a diákok a megszerzett tudást nem tudják megfelelőképpen alkalmazni
Fotó: Veres Nándor
Amíg nem történik meg a szemléletváltás és az átfogó reformok a pedagógusképzéstől a diákok oktatásán át a vizsgáztatási rendszerig, nem fognak javulni a PISA-felmérés romániai eredményei – véli Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnökét a meglehetősen gyenge romániai eredmények lehetséges okairól kérdeztük. A PISA-felmérésnek van egy, a magyarul anyanyelvű diákokra vonatkozó újdonsága is.
2023. december 13., 21:232023. december 13., 21:23
Gyenge eredményt értek el a romániai diákok a háromévente elvégzendő PISA-felmérésen, a nemzetközi tanulói teljesítménymérésről szóló tanügyminisztériumi jelentésből a szaktárca ki is hagyta a kényelmetlen kérdésekre okot adó adatokat. A PISA-felmérés 2022-ben készült – 2021-ben lett volna esedékes, ám a koronavírus-járvány miatt elhalasztották –, és 81 ország vett részt benne. Az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által működtetett program teljesítménymérése 81 országra, illetve térségre terjedt ki, ezek közül 37 OECD-tag, 44 pedig partnerország.
Az viszont elvitathatatlan eredménye az országnak, hogy ezt a gyenge szintet tartani tudta – OECD-átlag ugyanis komoly romlást mutat az előző mérésekhez képest. A teljesítménymérés során nem a lexikális tudást vizsgálják, hanem a diákok (a 15 éves korosztály) által megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának a képességét, nemzetközi szinten összehasonlítható tesztanyagokkal.
Ezúttal a matematikára fókuszáltak jobban a vizsgálat szervezői, így az e téren elért pontszámok alapján listázták a résztvevő államokat. Immár hagyományosnak mondhatóan a távol-keleti országok és a felmérésben külön résztvevőként megjelenő térségek, országrészek érték el a legnagyobb eredményeket:
Az OECD-átlag 472 pont. Románia a 45. helyen áll a matematikaeredmények alapján 428 ponttal, de a másik két tudásterületen is hasonló pontszámokat ért el, épphogy megelőzve Kazahsztánt és Mongóliát. Az EU-tagországok közül csak Bulgáriát tudta maga mögé utasítani.
Az EU-s viszonylatban gyengének számító romániai eredményeket jól tükrözi az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya is. A hatszintes skálán a diákoknak csak a 4 százaléka érte el legalább az ötös szintet matematikából, 49 százalékuk viszont 2-es szint alatt teljesített a felmérésen – utóbbit a funkcionális analfabetizmussal szokták azonosítani. Szövegértésből a kimagaslóan teljesítők aránya 2 százalék, az alulteljesítőké pedig 42; természettudományokban 1, illetve 44 százalék ez az arány.
A 2. szint elérése matematikából azt jelenti, hogy a tanulók közvetlen utasítások nélkül képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet egy egyszerű szituációt matematikailag ábrázolni, például összehasonlítani a teljes távolságot két alternatív útvonalon, vagy átváltani az árakat egy másik pénznemre. Romániai 51 százalékos eredménye lényegesen kisebb, mint OECD-országok átlaga (69 százalék), állapítja meg a felmérés, amely összehasonlításként azt is közli, hogy a lista élén álló országokban ez az arány meghaladja a 85 százalékot.
Az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya tekintetében Románia a 41. helyen áll a teljesítménymérési listán matematikából, a szövegértés esetében a 43., természettudományokban pedig az 50. helyen; utóbbi két tudásterületen Bulgáriát sem tudta megelőzni.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Ha a döntéshozók nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a tananyag a valós kompentecia-mérések célját szolgálja, és a pedagógusokat nem képezik ki alaposan az új szemléletű tananyag oktatására még azelőtt, hogy az bevezetésre kerülne, akkor a következő PISA-felmérés is ugyanolyan eredményeket hoz majd, mint a legutóbbi – véleményezte a romániai diákok teljesítményéről szóló adatokat megkeresésünkre Ferencz-Salamon Alpár.
– fogalmazott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke, hangsúlyozva, hogy a tananyag és a vizsgakövetelmény-rendszer alapos, következetes és tantárgyközi szemléletű reformjára lenne szükség.
Noha csak az új kerettanterv és az ahhoz hozzárendelt, az új szemléletnek megfelelően kidolgozott tananyagok bevezetése után számíthatunk jobb eredményekre, ez nem teljesen érvényes a magyar tannyelvű diákokra, ők ugyanis már most jobban teljesítettek román társaiknál. „Kiss Tamásék közölték már (Kiss Tamás szociológus, társadalomkutató, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója – szerk. megj.), hogy a magyar gyermekek – amennyiben a matematika- és szövegértés-képességet vesszük alapul – az OECD-átlag körüli értéken teljesítettek, tehát jobban, mint a többség. Ugyanis
– magyarázta Ferencz-Salamon Alpár, megjegyezve, éppen emiatt kíváncsian várja, hogy az intézet feldolgozza a romániai magyar diákok teljesítményét első alkalommal külön felmérő alminta adatait.
Fotó: Haáz Vince
A magyar anyanyelvű diákok románból teljesítenek rosszul, annak a hibás oktatáspolitika az oka, ami viszont a gyenge romániai PISA-eredményekben is megmutatkozik.
Ehhez képest Finnországban például öt éven keresztül tart a felkészítés a tanárképző intézetekben, ezzel párhuzamosan az oktató tanárokat is képzik, és csak azt követően vezetik be az új szemléletű tananyagot, hogy levonták a következtetéseket, mindenki választ kapott a kérdéseire, megértette a követelményeket és az új tananyag teljes filozófiáját. „Nálunk ez pont fordítva történik:
– magyarázta a visszásságokat Ferencz-Salamon Alpár.
Fontos kérdés a gyenge romániai PISA-eredményekkel, illetve a közoktatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban az is, hogy a diákok a birtokában vannak egyfajta lexikális tudásnak, csak nem tudják azt megfelelően alkalmazni, vagy eleve nem rendelkeznek az elvárt ismeretekkel? Az RMPSZ szakmai alelnöke szerint a megszerzett tudást nem tudják megfelelőképpen alkalmazni, ennek pedig az erősen vizsgaközpontú oktatási rendszer az oka.
Fotó: Haáz Vince
„Ez főként az öt-nyolc osztálytól felfelé jellemző. Emlékezzünk vissza, hogy egy-négy osztályban már rég matematika és tudományok tantárgy van, nem külön matematika és tudományok, már rég román nyelv és kommunikáció van, nem román nyelv és irodalom.
– világított rá ezzel a gyenge PISA-elmérési eredményekhez vezető problémára is Ferencz-Salamon Alpár.
Legalább viszonylag jól érzik magukat az iskolában
Ami pozitívumként említhető Románia esetében – azon kívül, hogy nagyjából a 2018-as méréshez hasonló eredményt ért el a PISA-felmérésen, azaz nem követte a romló OECD-átlagot –, hogy az iskolai jólétre vonatkozó eredményei jobbak a nemzetközi átlagnál. A romániai diákok 83 százaléka számolt be arról a 2022-es felmérésen, hogy könnyen barátkozik az iskolában (az OECD-átlag 76%), és 50 százalékuk úgy érezte, beilleszkedett a diákközösségbe (az OECD-átlag 75%). Eközben 17 százalékuk válaszolta azt, hogy magányos az iskolában, és 15 százalékuk érezte magát kívülállónak vagy olyannak, aki kimaradt az iskolai életből (az OECD-átlag ez esetben is magasabb, 16% és 17%). Romániában 2018-ban is nagyjából hasonlóak eredmények születtek. A felmérés eredményei szerint 2022-ben a romániai diákok 11 százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen az életével. 2018-ban ez az arány kisebb, 9 százalékos volt. Az OECD-átlag viszont ez esetben is magasabb: a 2015-ös 11 százalékról 16-ra nőtt 2018-ra, 2022-re pedig elérte a 18 százalékot azoknak a diákoknak az aránya, akik elégedetlenek az életükkel.
Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy le akarná állítani agresszióját; ezt bizonyítják a Kijev és más ukrán városok elleni orosz támadások is – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Kijevben.
Székelyföldről a világ másik pontjára jutott családokat is tartalmaz egy érdekes térkép. Az ausztráliai Melbourne-ből érkezett hír szerkesztőségünkhöz egy különleges diaszpórakezdeményezésről, amely a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódik.
Románia válaszlépésre számíthat, miután a konstancai orosz főkonzulátus bezárásáról döntött – nyilatkozta hétfőn az orosz külügyminisztérium sajtószóvivője, Marija Zaharova.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál.
Kiemelték a németországi Görlitzben összedőlt épület romjai alól egy 25 éves román lány holttestét – nyilatkozták a dpa hírügynökségnek csütörtök reggel a német rendőrség képviselői. A rendőrségi szóvivő szerint a holttestet szerda este találták meg.
A katasztrófaelhárító csapatok továbbra is dolgoznak Görlitz városában, és mindent megtesznek, hogy kimentsék azokat az embereket, akik az összedőlt épület romjai alatt rekedhettek – közölte szerdán a román külügy.
Három embert kerestek még tegnap a romok alatt, közülük ketten román állampolgárok, miután előző nap összedőlt egy többlakásos épület a kelet-németországi Görlitz városában – adta hírül kedden este az Agerpres hírügynökség.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt. A pilótát kitüntetné a román védelmi miniszter.
Összeütközött a levegőben két katonai repülőgép egy légi bemutatón az Egyesült Államok Idaho államában vasárnap, a pilóták túlélték a balesetet.
Hamis gyógyszerekkel és táplálékkiegészítőkkel kereskedett az a bűnözői csoport, amelyet nemzetközi összefogással számoltak fel – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
szóljon hozzá!