Folytatódik a román belharc

A központi választási iroda hétfőn a szavazatok közel százszázalékos feldolgozottsága alapján megállapította, hogy érvénytelen volt a parlament által felfüggesztett elnök leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás, miután a szavazati joggal rendelkezőknek csak 46,23 százaléka jelent meg az urnák előtt. Az érvényességhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok fele plusz egy fő részvételére lett volna szükség. Băsescu szempontjából azonban a referendum végkimenetele csak félsiker, mivel a népszavazáson megjelentek 87,52 százaléka a leváltását támogatta.

Az eredmény közzététele után nagyon hamar kiderült, hogy a kormányoldal és az elnök közötti ellentétek kibékíthetetlenek. Miközben Băsescu bejelentette, a Cotroceni-palotába visszatérve elsőszámú feladatának tekinti a megbékélés megteremtését a romániai társadalom körében, a balliberális hatalom nem hajlandó együttműködni az államfővel. Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök szerint Băsescu elvesztette legitimitását, politikai értelemben pedig „halott”, ezért le kellene mondania. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) számos vezető politikusa – köztük Ion Iliescu volt államfő – úgy nyilatkozott, az alkotmánybíróságnak nem kellene tiszteletben tartania a hatályos törvényeket és szabályozásokat, hanem érvényessé kellene nyilvánítania a népszavazást.

Ezzel szemben Victor Ponta közölte, a kormánykoalíció nem fog újabb felfüggesztéssel és népszavazással próbálkozni Băsescu eltávolítására, a kormány pedig teljes mértékben tiszteletben tartja majd az alkotmánybíróság döntését a referendummal kapcsolatban. A miniszterelnök is úgy vélekedett azonban, hogy nagy arányú elutasítottsága miatt az elnöknek le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem tud „társbérletben” együttműködni az államfővel. Ponta mindemellett elmondta: a történtek ellenére továbbra is a liberális Crin Antonescu az USL államfőjelöltje a 2014-ben esedékes államfőválasztáson. A Băsescu felfüggesztése idején az elnöki tisztséget ideiglenesen ellátó, a szenátus elnöki tisztségét betöltő Antonescu korábban azt ígérte: visszavonul a közélettől, ha a népszavazáson nem sikerül leváltani politikai ellenfelét.

Közben Traian Băsescu hétfőn többször fenyegetésbe burkolt együttműködési ajánlatot tett Pontáéknak. Közölte, az Európai Uniót is mélységesen aggasztó bukaresti politikai válság, a gazdasági nehézségek enyhítése érdekében kész az intézményes viszony kialakítására a kormányoldallal, meglebegtette azonban azt is, hogy a felfüggesztését kiprovokáló „puccsistáknak” az igazságszolgáltatás előtt kell felelniük.

A román államfő – aki 2004-ben történt első megválasztása óta a második felfüggesztését „éli túl” – külön köszönetet mondott a magyar választóknak, amiért távolmaradásukkal hozzájárultak a referendum érvénytelenségéhez. „Köszönöm a romániai magyaroknak, megértettem az üzenetüket” – fogalmazott Băsescu annak kapcsán, hogy a legalacsonyabb részvételt a székelyföldi és a magyarlakta erdélyi megyékben mérték.

Ugyanez viszont rendkívül felbőszítette a kormányzó balliberálisokat, akik az erdélyi magyarokat, az RMDSZ-t és Orbán Viktor kormányfőt kiáltották ki bűnbaknak a népszavazás sikertelensége miatt. Több vezető román szociáldemokrata és liberális politikus úgy foglalt állást, hogy többé nem hajlandó együttműködni az RMDSZ-szel.

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke visszautasította a vádakat, leszögezve: az érvényességi küszöbhöz közel 700 ezer szavazat hiányzott, de ennyi voksot a magyar közösség nem tudott volna biztosítani. „Ha ez így megy tovább, előbb-utóbb az idei aszályért is a magyarok lesznek a hibásak” – mondta Kelemen, aki szerint az erdélyi magyarok azért maradtak távol az urnáktól, mert a népszavazásnak számukra nem volt tétje.

Tőkés László szerint az erdélyi magyarok ezúttal is kifejezték, hogy nem bíznak Victor Pontában és Crin Antonescuban, ezért világosan állást foglaltak Traian Băsescu menesztése ellen és a demokratikus értékek mellett. Az EP-képviselő hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte, az RMDSZ-nek önvizsgálatot kell tartania, mert a népszavazás kampányában részvételre buzdította a magyar közösség tagjait, ennek túlnyomó többsége azonban nem kívánta legitimálni a referendumot.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a magyarság nem Băsescu mellett, hanem a jogállam védelmében állt ki. A Magyar Polgári Párt (MPP) úgy vélekedett, a romániai magyar választók távolmaradása a népszavazástól nem passzivitást jelent, hanem egyértelmű állásfoglalást: Székelyföldön és a többi magyarlakta vidékeken távolmaradással tüntettek az emberek az USL politikája ellen.