
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.
2014. október 08., 18:272014. október 08., 18:27
A hamburgi rendőrség szerdán azt közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az IÁ ellen a belvárosban. A tüntetők kifejezték szolidaritásukat az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, és a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen.
Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú csoporttal, amely a rendőrség feltételezése szerint az iszlám egy radikális irányzata, a szalafizmus híveiből állt össze. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésében a rendőrség vízágyukat vetett be, a rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. Az összetűzésben nyolcan megsérültek.
Az alsó-szászországi Cellében pedig, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás történt. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után 250 jazidi és nagyjából 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot.
Számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket – számolt be online kiadásában a Cellesche Zeitung című helyi lap.
A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.
A jazidikat a muzulmán szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.
Halálos áldozatai vannak Törökországban a kurdbarát tüntetéseknek
Legalább kilencen haltak meg kedden azokban a törökországi tüntetésekben, amelyek azért robbantak ki, mert az ankarai kormány nem hajlandó katonailag beavatkozni az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben, hogy megakadályozza az észak-szíriai kurd város, Kobani elestét. A török média híradásai szerint az ország számos városában, főleg az ország kurd többségű délkeleti térségében lezajlott tiltakozásoknak és a rendőrséggel vívott összetűzéseknek sok sebesültje is van. A rendőrség könnygázgránátok és vízágyúk bevetésével próbálta szétkergetni a tüntetőket, akik egyebek közt gépkocsikat és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Összecsapások robbantak ki Törökország legnagyobb városaiban, Isztambulban és a főváros Ankarában is. Diyarbakirban, a délkeleti országrész legnagyobb kurd városában öt halálos áldozatot követeltek az utcai összecsapások. A Kobanit védő kurd erők helyzetének gyors romlását látva, a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) hétfőn felhívást intézett a törökországi kurdokhoz, hogy tüntetéseken vállaljanak szolidaritást Kobani lakosságával, és ítéljék el az IÁ támadásait, valamint a török kormány Kobanival kapcsolatos tétlenségét.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!