Erdélyiek között a Krisna-völgyben

A Kaposvárról a Balatonhoz vezető műúton észak felé tartunk a dimbes-dombos somogyi tájban. Somogyvámos után hirtelen tájidegen objektumok vonják magukra a figyelmünket: két jókora műkőelefánt egy modern architektúrájú kapubejárat előtt. A kapun túl kezdődik a Krisna-völgy, a magyarországi Krisna-tudatú hívek biofarmja és kulturális központja. Száriba öltözött, homlokán a házas nők jelét, vörös pöttyöt viselő fiatalos, közvetlen hölgy fogad: Karttika Devi Dászi, polgári nevén Bodor Istvánné, a közösség kommunikációs referense. Míg körbevezet, a Krisna-völgy történetéről mesél.

A 260 hektáros területet a kilencvenes évek elején vásárolta meg a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Jelenleg 150 Krisna-hívő él ott, a faluban, Somogyvámoson pedig további 30 krisnás család. A Krisna-völgy lényegében egy öko-farm, ahol környezetbarát, fenntartható gazdálkodás folyik. A faluközösség modern, a 21. századi igényeknek megfelelő házakban lakik, amelyek külső megjelenése semmiben sem különbözik egy átlagos közép-európai lakóépületétől. A lakásokban ártézi kútból származó vezetékes víz folyik, csatornázás is van, ám a víztisztítás vegyszerek felhasználása nélkül, nádgyökérzónás módszerrel történik. Kizárólag fával fűtenek, a meleg vizet is így állítják elő, hálózati áram viszont nincs, napkollektorokkal és szélkerekekkel állítják elő az elektromos energiát. A farmnak zöldség- és virágkertészete, valamint gyümölcsöse van, javarészt őshonos kárpát-medencei fajtákkal. A terület legnagyobb részét gabonatermesztésre használt szántók foglalják el, amelyeket munkagépek nélkül, ökrökkel művelnek meg a krisnások.

A környezettudatos életmódnak és gazdálkodásnak köszönhetően az itt élők ökológiai lábnyoma mindössze 42 százaléka egy átlagos magyar polgárénak, állítják a Krisna-völgyiek. Az öko-völgyben folyó fenntartható gazdálkodás különféle aspektusairól a budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE több hallgatója írt már szakdolgozatot, a közösség jogi hátterét biztosító Öko-völgy Alapítvány pedig partneri viszonyban áll egy sor felsőoktatási intézménnyel, köztük a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karával.

A teljes riport az Erdélyi Napló április 24-én megjelenő 16. lapszámában olvasható.