Drágítanak a vállalkozók az adóellenőrök akciói miatt

A Capital gazdasági és üzleti hírportál beszámolója szerint a kivizsgálások, de főként a kirótt tetemes és súlyos szankciók hatására a kis cégek immár a legapróbb bevételeket is bevezetik a pénztárgépbe, így minden egyes lej után általános forgalmi adót (áfa/TVA), profitadót és osztalékadót kell fizetniük, így azonban csökken a nettó bevételük.

Az autójavító műhelyek, fodrászatok, szabóműhelyek vagy szállodák esetében a kiadások legnagyobb részét a munkaerőköltség és a fogyóeszközök emésztik fel, ehhez pedig hozzáadódik az esetleges bérköltség.

Annak érdekében, hogy a tulajdonos számára ne legyen ráfizetéses a vállalkozás, illetve lehetőleg profitot termeljen, az egységek többsége csak a legszükségesebb esetben vezeti be e bevételt a pénztárgépbe, hogy minél kisebb összeg után kelljen adókat és illetékeket fizetnie. A jövedelem egy része ennek nyomán egyenesen a tulajdonos, az ügyvezető vagy az alkalmazottak zsebébe megy, ebből pedig az állam nem veszi ki a részét.

Az AT Kearney tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint 2013-ban Romániában a feketepiac a bruttó hazai termék (GDP) 28 százalékát tette ki, ez közel 40 milliárd adózatlan vagy csak részlegesen adózott eurót jelent. A tanulmány szerint ugyanakkor Európában a fekete- és szürkepiac értéke eléri a 2100 milliárd eurót, így nem meglepő, hogy az uniós hatóságok számára is prioritást jelent a gazdaság minél nagyobb mértékben történő kifehérítése.

Erre törekszik a Victor Ponta miniszterelnök vezette román kormány is, főként annak tudatában, hogy míg 2012-ben az államkassza bevétele a GDP 19,5 százalékát tette ki, tavaly ez az arány 18,5 százalékra mérséklődött. A kormányfő januárban jelentette ki, hogy felszólítja a pénzügyminisztériumot, az ANAF-ot és a főigazgatóságot, hogy kezeljék az állambiztonságra veszélyes elemként az adócsalást.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az adóhatóság „tisztító” akciójának legfőbb célpontjai a kisvállalkozások, amelyek a több tízezer lejes bírságok és ideiglenes bezárások hatására százszázalékosan használni kezdték a pénztárgépeket. Mindez jótékony hatással volt az államkasszára: a kormány adatai szerint 2015 első negyedévében 3 milliárd lejjel több pénz folyt be, mint amennyire az előzetes becslések alapján számítottak, a bevételek ugyanakkor 4,5 milliárd lejjel haladták meg a tavalyi első negyedévben befolyt összeget.

Egy másik, a fogyasztók számára kevésbé kedvező következmény, hogy az árak lassan, de biztosan elkezdtek emelkedni a kisüzletekben és szolgáltatóknál. Az autómosó műhelyek egy része már 4–5 lejjel is emelte árait, az egyik temesvári kocsmatulajdonos elmondása szerint pedig legalább 10 százalékos drágítás szükséges ahhoz, hogy az adók kifizetése után a hely ne legyen veszteséges.

Ilyen körülmények között az is kérdéses, hogy az élelmiszerekre kivetett áfa 9 százalékra való csökkentése júniustól valóban az árak mérséklődéséhez fog-e vezetni, hiszen könnyen meglehet, hogy az árak stagnálni fognak. Ez főként a kisebb településeken jelenthet problémát, ahol kevés kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység működik, így nem a versenyhelyzet szabályozza a piacot.