Csökkenti a kormány az oszlopadót

Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadót a mostani 1,5-ről 1 százalékra mérséklik, az illetékből befolyt összegek pedig a helyi önkormányzatoknál maradnak, és nem az államkasszát bővítik.

„Megengedhetjük magunknak, hogy csökkentsük az adót, és a bevételt teljes mértékben az önkormányzatoknak engedjük át, amelyek az összeget egyebek mellett az iskolák, az utak vagy a csatornahálózat fejlesztésére fordíthatják” – fogalmazott a kormányfő.

Ponta másként indokol

Ehhez képest Ponta és más kormánytagok az év elején még azzal indokolták az oszlopadó – valamint az üzemanyagra kivetett literenkénti hét eurócentes adó – bevezetésének szükségességét, hogy az ebből származó bevételt az ország infrastruktúrájának korszerűsítésére, elsősorban pedig autópályák építésére fogják fordítani.

A pénzügyminisztérium adatai szerint azonban ez év elején mintegy harmadával kevesebb állami beruházást indítottak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. „Az adóból befolyt összeg inkább kerüljön az önkormányzatokhoz, mint hogy Ukrajnának vásároljunk belőle fegyvereket” – érvelt csütörtökön a miniszterelnök arra utalva, hogy Traian Băsescu államelnök nemrég arról beszélt, az ukrán hadsereg katonai felszerelésekkel való támogatását szorgalmazza, nem sokkal ezután pedig kijelentette, hogy a költségvetés nagyobb részét kellene a hadseregre fordítani.

A kabinet egyébként már korábban kilátásra helyezte az oszlopadó csökkentését: Ionel Blănculescu, Victor Ponta gazdasági tanácsadója már júniusban arról beszélt, hogy január elsejétől módosíthatják az év elején bevezetett illetéket, amennyiben bebizonyosodik, hogy annak költségvetésre gyakorolt hatása jóval nagyobb az előrejelzésekhez képest.

A különleges építményekre kivetett adót évente két részletben kell kifizetni, a kormány előrejelzése szerint pedig az éves bevétel meghaladja majd az 1,5 milliárd lej, ez jóval magasabb lenne, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott megállapodás során előrevetített 500 millió lej.

Pesszimista kilátások

Az eddigi adatok azonban nem adnak okot túl sok optimizmusra: a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap nemrég az adóhatóság (ANAF) adataira hivatkozva számolt be arról, hogy az ország az elmúlt négy év leggyengébb félévét zárta idén júniusban, az adóbevételek ugyanis 2014 első félévében a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékára estek vissza.

Az oszlopadóból, illetve az üzemanyagok plusz hétcentes jövedéki adójából január–június között összesen 1,4 milliárd lej (több mint 300 millió euró) folyt be. A Ziarul Financiar szakértői rámutattak: az új illetékek közvetlenül a cégekre hatottak ki, megfojtva a gazdaságot. Üzletemberek szerint egyébként a technikai recessziót a két új adónem, a fogyasztás bátorításának elmaradása, illetve az állami és magánbefektetések hiánya okozta.

Adókedvezmény a turizmusban is

Ilyen körülmények között ráadásul a kormány a szállodáknak és más vendéglátó-ipari egységeknek is adókedvezményt és hiteltámogatást biztosítana. A kabinet turizmusért, valamint kis- és közepes vállalkozásokért felelős főosztálya közvitára bocsátott egy tervezetet, amely szerint csökkentenék a vendéglátósok által befizetendő profitadót és társadalombiztosítási hozzájárulást, a turisztikai egységek ugyanakkor állami segítségben részesülhetnek befektetési hitel igénylése esetén.

A tervezetben emellett a szerencsejátékok működtetése után kirótt állami illetékek mérséklése is szerepel. A turizmusért, valamint kis- és közepes vállalkozásokért felelős főosztály indoklása szerint a kedvezmények ösztönözni fogják az idegenforgalmi beruházásokat, ennek nyomán növekszik a szálláshelyek száma, bővül a szolgáltatások köre, így az ország több turistát tud majd bevonzani az üdülőhelyekre. A kezdeményezők úgy vélik: a munkahelyteremtés és az ágazat felvirágoztatása következtében az államkassza bevételei is növekedni fognak.

A tervezetet annak nyomán dolgozták ki, hogy a vendéglátósokat tömörítő szervezetek többször is felhívták a hatóságok figyelmét, hogy a hazai turisztikai egységek jelentős hátrányban vannak mind európai uniós, mind globális szinten. A dokumentum arra is kitér, hogy a kormány a legalább öt éve működő nagy cégeket, illetve a minimum három éve tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokat támogatná. A projekt 2020-ig biztosítana kedvezményeket a vendéglátósoknak.