Semmit sem venne el a románoktól a Székelyföld autonómiája vagy a kulturális autonómia kerettörvénye: ezekkel az erdélyi magyarság csak identitása megőrzésének feltételeit próbálja megteremteni, nem erőszakkal, hanem ésszerű párbeszéd útján – hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn azon a bukaresti fórumon, amellyel megkezdődött a szövetség által kezdeményezett közvita az RMDSZ autonómiastatútumáról.
2014. szeptember 29., 20:512014. szeptember 29., 20:51
A bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetemen rendezett, Az én Romániám politikai tabuktól mentes erős ország című fórumon Kelemen Hunor kettős minőségben, államfőjelöltként és a székelyföldi autonómiastatútum előterjesztőjeként válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A csaknem háromórás fórumon a román médiában leggyakrabban szereplő politikai elemzők többsége jelen volt, többen kifejtették véleményüket, illetve tettek fel kérdéseket.
Óvatosságra intették az RMDSZ-t
A fórum meghívott előadóinak egyike, Emil Hurezeanu politikai elemző, a Szabad Európa Rádió korábbi munkatársa aggodalmának adott hangot, hogy az RMDSZ autonómiatervezetét éppen a skót elszakadási népszavazás napján tette közzé.
Szerinte az ukrajnai fegyveres konfliktusok, a skót és katalán függetlenségi törekvések közepette nehéz elhitetni, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem szakadár kezdeményezés. Az elemző erre hivatkozva visszafogottságra és óvatosságra intette az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a románság hálás lenne azért, ha egy ilyen feszült helyzetben a magyar kisebbség önmérsékletet tanúsítana.
A másik meghívott újságíró, Luca Niculescu, a francia közszolgálati rádió román részlegének főszerkesztője megkérdőjelezte, hogy a magyar–román viszonyt terhelő tabukat és előítéleteket fel lehet-e számolni. Azt azonban – a későbbi felszólalókkal egyetértésben – a jogállamiság megsértésnek nevezte, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács be akarta tiltani a közvitát a Székelyföld autonómiájáról, alkotmányellenesnek minősítve azt.
A moderátori szerepre vállalkozó Cristian Pârvulescu politológus, a politikatudományi kar dékánja rámutatott: semmilyen közvita nem lehet alkotmányellenes, Romániának pedig érdemes fontolóra vennie, hogy az egységes nemzetállami forma helyett nem lenne-e jobb visszatérnie föderalista gyökereihez.
Emlékeztetett: a Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülése révén kialakult román királyság szövetségi állam volt, a Nagy-Romániát megalapozó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés pedig olyan autonómiát ígért Erdély kisebbségeinek, amely nagyon jól összeegyeztethető a föderális államformával.
Kelemen: új alaptörvényre van szükség
Dan Tăpălagă, a Hotnews hírportál elemzője azt firtatta, mit keres még az RMDSZ a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában, amikor az gyakorlatilag „ajtót mutatott” az RMDSZ-nek a autonómiatervezet közzététele után, és a románok nemzeti büszkeségére építi választási kampányát.
Kelemen Hunor válaszában rámutatott, a jobboldali ellenzék is autonómiaellenes nyilatkozatokat tett, de az RMDSZ nem is akarja „megnehezíteni” a román politikusok életét azzal, hogy az autonómiához kér támogatást, amíg nem sikerül a társadalomban jelen lévő zsigeri ellenkezés legalább egy részét megváltoztatni.
Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista azt javasolta, hogy az RMDSZ ne ragaszkodjék a létező európai modellekhez, hanem újító szellemiséggel arra alapozza autonómiastatútumát, ami megkülönbözteti a székelység helyzetét más közösségekétől.
Kelemen Hunor az alkotmánymódosító elképzeléseit firtató kérdésekre válaszolva azt mondta: új alaptörvényre van szükség, de azt csak egy olyan parlament dolgozhatja ki, amelyet a 2016-os választásokon felhatalmaznak erre.
Egy másik kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke rámutatott: a maga részéről a liberális demokrácia híve, de ez nem befolyásolja a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatát. Hozzátette: az autonómiatervezetről nem konzultált sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, sem az Európai Néppárttal. Az RMDSZ korrekt partneri, nem pedig valamiféle gyámsági viszonyt ápol a mindenkori magyar kormánnyal – magyarázta.
A szeptember 18-án közzétett autonómiatervezetről az RMDSZ más romániai egyetemeken is szerveznek fórumot. Kelemen Hunor azt ígérte, hogy a közvitát a választási kampány után is folytatják, hasonló rendezvényeket Craiován és Jászvásáron is szerveznek.
Tavaly 4862 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 112-vel kevesebben, mint egy évvel korábban; az áldozatok közül 90-en életüket vesztették.
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar szemmel című fotópályázatot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága – tájékoztatta az államtitkárság kedden az MTI-t.
Az Európai Bizottság eljárást indított a Meta ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján.
Kisfilmben buzdít választási részvételre az Európai Parlament. A politikamentes videóban idősek hívják fel unokáik figyelmét a demokrácia törékenységére, a szavazás fontosságára.
Már csak egyet kell aludni, és kezdődik a minivakáció: hatnapos vakációra mennek szerdától a közalkalmazottak, mivel a kormány pihenőnappal kötötte össze a május elsejei munkaszüneti napot az ortodox húsvét négynapos ünnepével.
Kisorsolta hétfőn a Központi Választási Iroda (BEC) a június 9-i európai parlamenti választásokon induló pártok és választási szövetségek listáinak sorrendjét a szavazólapon.
Az ortodox húsvéthoz kapcsolódó minivakációban meleg időre és elszórtan minimális mennyiségű csapadékra lehet számítani.
Hétfőn és kedden a szokásos program szerint fogadják az ügyfeleket a belügyminisztérium járművezetői jogosítványokat, forgalmi engedélyeket, útleveleket és személyi igazolványokat kiállító hivatalai – közölte vasárnap a szaktárca.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 áprilisában 11.471 különnyugdíjat fizettek ki, 184-gyel többet, mint előző hónapban. Ezt a juttatást nem a hozzájárulás és a szolgálati idő alapján számolják ki.
Az időszakra jellemző átlagokhoz képest melegebb lesz a jövő héten egész Románia területén – közölte vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat.
szóljon hozzá!