Brüsszelt aggasztja a bukaresti helyzet

Reding újságíróknak nyilatkozott szerdán, mielőtt megbeszélést kezdett Titus Corlăţean román igazságügyi miniszterrel. A brüsszeli bizottsági alelnök – mint mondta – olyan veszélyt lát Romániában, hogy ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában. Az ország a 2007-es EU-csatlakozás óta továbbra is uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye. Egyébként nem csupán a román igazságügyi miniszter, hanem maga Victor Ponta miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik: szerdán kora este Martin Schulz európai parlamenti elnökkel, csütörtökön pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével tárgyal. Megbeszéléseinek kezdete előtt Ponta nyilatkozatban szögezte le, hogy álláspontja szerint a bukaresti kormány lépései összhangban állnak mind a román alkotmánnyal, mind az uniós normákkal. „Ha azonban sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogjuk változtatni” – tette hozzá. A miniszterelnök elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”.

Mint ismeretes, a Szociálliberális Szövetség (USL) az elmúlt napokban számos olyan lépést tett, amelynek jogszerűségét vitatják: felfüggesztette a néppárti államfőt, leváltására népszavazást írt ki, lecserélt több közméltóságot és vezető tisztségviselőt – köztük a szenátus elnökét, aki ideiglenes jelleggel átvette az elnöki jogkörök gyakorlását –, illetve szűkítette az alkotmánybíróság jogkörét.