Az erő velünk van

Az elmúlt egy év és az előttünk álló időszak kulcsfontosságú kérdéseinek felvázolása szerepel ma napirenden – vezette fel a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos Orbán Viktor–Tőkés László napszínpadi zárófórumát Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A korábbi évektől eltérően először az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót szólította a mikrofonhoz.

„Fájlalom a román oldal távolmaradását. Ellenérdekelteknek mutatkoznak a közös dolgaink rendezésében. Sajnálom azok hiányát is, akik magyar voltuk ellenére közvetlenül kizárják magukat a magyar-magyar párbeszédből, és a magyar nemzetpolitika ellentáboraként szerveződnek” – szólt a több ezer fős hallgatósághoz Tőkés, majd Orbán Viktorhoz fordulva köszönetet mondott azért, hogy „állami és nemzetpolitikai rangra emelte a tusnádfürdői tábor színvonalát”.

Az általa „valóságos inváziónak” nevezett bevándorlás veszélyeire térve Ezékiel könyvéből idézett: „veszély, háború idején a Föld népe választ egy férfit, és őrállójává teszi. Az őrálló az Úr szavára megfújja a trombitát, és meginti a népet. Vannak, akik hallgatnak rá, vannak, akik nem. De amennyiben az őrálló nem fújja meg a trombitát, és a nép nem kap intést, a felelősség egyedül az őrállóé”. Tőkés felvetett egy alapvető kérdést is: politizáljon-e az egyház vagy sem. „Annak nincs helye, hogy az egyház pártpolitikát folytasson – de tennie kell, amit rá rótt az Isten: hogy kövesse Márton Áron példáját” – szolgált válasszal.

„Nem kérünk az EU által kikövezett útból”

A Népszabadságban „a minap megjelent ominózus cikkről” is szólt, „amelyben a volt első számú romániai érdekvédelmi vezetőnk Orbán Viktort amiatt kárhoztatja, hogy mi erdélyiek rossz érzéssel hallgassuk, ha a magyar miniszerelnök nemzetállamról vagy homogén társadalomról beszél”. Úgy vélekedett, „látjuk, hogy Orbán Viktor a bevándorlás ügyében azért küzd, hogy Magyarország magyar maradhasson, gátat vessen idegen, a keresztény kultúrával szemben ellenséges tömegek beözönlésének. Valamennyiünk kétharmadát meghaladó többségének nevében mondhatom, nem csak a megélhetési bevándorlók megélhetésnek nevezett útját utasítjuk vissza, de az Európai Unió által kikövezett útból sem kérünk. Jobb szeretnénk a magunk útját járni” – hangsúlyozta Tőkés, kiemelve, szerinte az erdélyi magyarok „a román útból” sem kérnek.

„Nesze neked autonómia”

A tavalyi, Brassópojánán szervezett „újabb neptuni tárgyalásokkal” kapcsolatban kifejtette, kíváncsi arra, hogy akkor, amikor „az amerikai mediátorok egyike úgy fogalmazott, Magyarország mindig bonyolító tényező lesz, különösképpen most, mivel virulens nacionalizmusa hatással van a román-magyar kapcsolatokra”, „egyes vezető tisztségviselőink” miként szólaltak fel és tiltakoztak. „Nesze neked területi székely autonómia, és nesze neked magyar virulens nacionalizmus versus román kisebbségi politika” – mondta.

A jelenlegi, „gyökeresen megváltozott geopolitikai helyzetről” szólva Tőkés kifejtette, szolidaritást vállalnak a kelet és nyugat ütközőpontján álló Ukrajnával, illetve a keleti partnerséghez tartozó országokkal, elsősorban Moldovával. „Ennek részeként a Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben sem látok kivetnivalót. Az ukrajnai kisebbségek, a magyarok és a románok is megérdemlik országaik feltétel nélküli támogatását. A magyar álláspont a transznisztriai helyzet rendezése, vagy éppen Romániának a schengeni övezetbe való felvételének ügyében is egészen európai. Hasonló bánásmódot várunk Romániától” – jelentette ki.

Az EMNT elnökének beszéde után a magyar kormány „építkezési lehetőségeinek” ismertetésére kérte fel Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnököt.

Tapssal kísért felszólalása kezdetén Magyarország miniszerelnöke köszöntötte a megjelenteket, különösképpen azokat, akik székely zászló alatt figyelték a zárófórumot. „A tavalyi zajos siker után, amelyet előadásom váltott ki, nem könnyű a helyzet. Túlságosan magasan van a mérce. Nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lehetne a mai ideológiai főáramlat képviselőinek szemében” – utalt Orbán a 25. szabadegyetemen az „illiberális demokráciával” kapcsolatban hangoztatott álláspontjára.

A világban tapasztalt változásokra emlékeztetve elmondta, „a jövő bizonytalansága arra is ráveszi az embert, hogy elgondolkodjon a politikai jövő természetéről. Hajlamosak vagyunk úgy elképzelni a jövőt, mint ahogyan azt az ismeretlen felé evező hajóskapitányok teszik. Mintha a jövő afféle még fel nem fedezett kontinensként ott lenne előttünk. De a jövőről való gondolkodás nem távolba néző verseny, inkább a múlt megértésének versenye. Az győz, aki gyorsabban érti meg a múltat, és abból gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat. Ha Európai Unióról, és benne a saját jövőnkről gondolkodunk, először annak múltjával kell tisztában lennünk. Minden kritikai megjegyzésünk ellenére azt kell leszögeznünk, hogy az EU önmagában egy siker: béke, fejlődés és jólét”.

Magyarország válasza világos

Orbán kihangsúlyozta: a népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. „Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyájaként működtek, és felfogták az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből, hanem Afrika mélységeiből érkezik. Az észak-afrikai országok szétesésével ez a védvonal összeomlott. Észak-Afrika nem tudja megvédeni Európát az irdatlan mennyiségű embertömegektől. Afrikában 1,1 milliárd ember él, akiknek több mint fele 25 év alatti. Számunkra a tét ma már Európa: az európai polgár életmódja, az értékek, nemzetek megmaradása, vagy eltűnése, pontosabban felismerhetetlenségig történő megváltoztatása. Nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk. A mi válaszunk erre világos” –  jelentette ki, gondolatmenetét átfűzve „az európai bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget látó európai baloldal” tevékenykedésére.

„A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzeti identitásokra. Ők úgy látják, a bevándorlás eszkalálódása véglegesen meggyengítheti, felszámolhatja a nemzeti kereteket. És ezzel a baloldal eddig beváltatlan történelmi célja is teljesül. Az sem véletlen, hogy míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek a politikusok egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – vélekedett. „Riasztónak” tartotta annak következményeit, ha 2014-ben a baloldal alapíthatott volna Magyarországon kormányt. „Egy-két év után nem ismernénk rá a saját hazánkra. Olyanok lennénk, mint egy nagy menekülttábor, egyfajta közép-európai Marseille. Látható, nem csak a medve nem játék, a parlamenti választások sem azok”.

„Őrültség a nemzetek feletti egyesült államok létrehozása”

Orbán kijelentette, mivel szabályos módon ennyi ember soha nem tudna bejutni az EU területére, egyre többen vállalják a törvénytelen bevándorlással járó veszélyeket. „Mivel az Európai Uniónak csak elvei vannak, valódi szuverenitása nincs, nem tud mit kezdeni a helyzettel. Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket” – hangoztatta. Szerinte „Európa egy ideológiai rögeszmévé vált”, ahol ha valami ésszerű, és sikeres, de erősíti a nemzetállami szuverenitást, akkor elvetendő. „Amit mi csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, kárhoztatandó” – fejtette ki.

Az Európai Egyesült Államok létrehozásának lehetőségéről szólva az Amerikai Egyesült Államokat említette. „Az Amerikai Egyesült Államok természete, hogy nincsenek különálló nemzettestei. Ezért nem szabad utánozni. Európának az a természete, hogy nemzetek alkotják. Vagyis őrültség egy nemzetek feletti egyesült államok létrehozása”.

Nemzeti önazonosságtól a biztonságig

A Németh Zsolt által említett „építkezési lehetőségekre” térve Orbán beszámolt elkövetkező évek legfontosabb teendőiről. „Négy olyan kérdésről kell beszélni, amely az elkövetkező időszakban Európa-szerte fontossá válnak. Az első a nemzeti önazonosság problémája. Az elmúlt harminc évben több ország döntött úgy, hogy megszálló, más civilizációs alapokon nyugvó tömegeket fogad magába. Nekünk nem dolgunk, hogy minősítsük ezt a kísérletet. Az sem megengedett számunkra, hogy a kísérlet eredményéről nyilatkozzunk. Nekünk csak annyit szabad mondanunk, határozottan, hogy mi ezt a kísérletet – látva az eredményeit – magunkon nem akarjuk megismételni”.

A másik kérdésről elmondta: összefüggés van az Európába bevándorlók és a terrorizmus térnyerése között. „Nyilvánvaló, hogy a tömegből nem tudjuk kiszűrni a terroristákat. Nem fogjuk megállítani ezt a krízist, ha nem állítjuk meg ezeket az embereket még az útjuk elején.”

A harmadik probléma gazdasági természetű – mondta. „A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. Ez a tény azóta nyilvánvaló, hogy 2008 óta az EU folyamatos gazdasági válsággal küszködik, és a legtöbb európai ország számára a munkanélküliség aránya jelenti a legerősebb feszültség forrását.”

Végül arról szólt, amit „a politikai korrektség miatt amit Európában el kell hallgatni”: a nyugati rendőrségi statisztikák szerint ott, ahol nagy számban élnek törvénytelen bevándorlók, a bűnügyek mértéke drasztikusan emelkedik, és csökken a polgárok biztonsága.

„Magyarország harapófogóba került. Nem csak délről érkeznek a népvándorlás újabb hullámai, hanem kialakult a szándék a nyugati országokban, hogy az innen oda távozott törvénytelen határátlépőket visszaadják Magyarországnak. Kétfelől vagyunk nyomás alatt. Ezt nem bírjuk ki. A népvándorlás kérdése egyszerre a józan ész és az erkölcs, egyszerre a szív és az agy kérdése is. Az ilyen kérdések egy társadalomban csak akkor kezelhetők, ha a közösség egyetértési pontokat hoz létre” – részletezte.

„Magyarországon ne történhessen meg bármi”

Ezt szolgálta a magyar nemzeti konzultáció a bevándorlásról, melynek eredményeit Tusványoson ismertette Orbán Viktor. „Július 21-éig összesen 1 000 254 kérdőívet küldtek vissza. A következő eredmények állapíthatók meg: a magyar emberek több mint kétharmada fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. A magyarok háromnegyede gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit, megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és terrorizmus kérdésében, ezért szigorúbb szabályokra van szükség. A magyar emberek négyötöde arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorú szabályokat hozzon a törvénysértő bevándorlás megfékezésében. A válaszadók nyolcvan százaléka szerint az illegális bevándorlóknak, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguknak kellene fedezniük ellátásuk költségeit” – ismertette a közönséggel.

„Kemény szavak, de ez az álláspont. Ami a legfontosabb: a magyarok elsöprő többsége, a válaszadók 95 százaléka szerint a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és születendő gyermekek támogatására van szükség. A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a magyarok nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában. Magyarország döntött. Mi egy biztos, stabil, kiegyensúlyozott nemzet szeretnénk maradni abban a bizonytalan világban, amely körülvesz minket. Azt akarjuk, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol nem történhet meg bármi” – emelte ki.

Személyesből intézményes kötelezettség

A zárófórum felszólalásainak végén a hallgatóság soraiból köszönő levél érkezett a pódiumra. Írója Orbán Viktor erdélyi magyarokat segítő intézkedéseit méltatta. Erre reagálva a miniszerelnök elmondta, személyes elkötelezettség kérdése volt az, hogy a határon kívüli magyarok ügyében fellépjen a mindenkori magyar kormány. „Elfogadtunk egy alkotmányt, amely után ez nem személyes kérdés. Minden magyar kormánynak – még egy posztkommunista baloldali kormánynak is – az az alkotmányos kötelezettsége, hogy a határon kívül élő magyar közösségek megmaradását, erősödését, érdekeiket minden lehetséges eszközzel védelmezze. Ilyen értelemben a nemzetpolitikát a személyes elkötelezettség világából az intézményes kötelezettség világába vittük” – tájékoztatta a jelenlévőket.

A közönség részéről több más kérdés, észrevétel, javaslat is megfogalmazódott: a teljes körű magyar orvos és gyógyszerész képzés létrehozásának szükségessége, az erdélyi magyarok jelképeinek üldözése, illetve a schengeni határok megszűnésének veszélye témákban.

Marosvásárhely nem maradhat ki

Először az orvosképzés kérdésére válaszolva Orbán elmondta: „mindegyik Fidesz kormánynak megvolt a nemzetstratégiai célkitűzése. 1998-2002 között a státustörvény volt a feladat, 2010 és 2014 között a kettős állampolgárság és a nemzetegyesítés közjogi kereteinek a megteremtése. A kérdés, amit előttünk magasodik, hogy milyen mozzanatot tudunk kiemelni a 2014 és 2018 közötti évekből. Ezt a négy évet a nemzetpolitikai építkezésre szánnám. Erőgyűjtés, építkezés zajlik. Mit jelent ez? Magyarországon létezik egészség- és oktatásügy, ezeket meg kell valósítanunk Kárpát-medencei méretekben is. Erre minden lehetőségünk megvan. Csütörtökön érkeztem, nem győzöm kapkodni a fejem, hogy itt mindenki többet tud arról, mint én, hogy a magyar kormány miről mit döntött. Itt kórház, ott kórház, ha nem figyelek oda, már az alapokat is ásni kezdik. A kérdést máshonnan kell megközelíteni. Az a kérdés, hogy egy egységes, kárpát-medencei egységes egészségügyi ellátás szempontjából hol és mit kell megvalósítani Erdélyben. Nem lobbizás logikája mentén, hanem nemzetpolitikából levezetve. Meggyőződésem, hogy Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki. Meg fogjuk teremteni ennek a feltételeit”.

„Van erő, amely megvéd”

A jelképek üldözésének kérdésére reagálva úgy vélte: a kitartás szó a kulcs. „Amíg a jelképeket a fenyegetések, tiltások ellenére használjuk, a mi álláspontunk kerekedik felül. A népi ellenállás, a kitartó magatartás, az ügyet személyessé tévő elkötelezettség segíthet, nem egy országos politika meghirdetése. Tehát ez nem a magyar kormány feladata. Az itteni magyarokban van annyi erő, hogy a jelképeket nem engedik leparancsolni a közélet színtereiről. Különösen nem egy erős és erősödő Magyarországgal a hátuk mögött. A véderő szó tiltott, csak annyit mondok, hogy van erő, amely megvéd” – mondta.

A schengeni határról is megosztotta álláspontját: „vannak országok, amelyek nem bánnák, ha ürügyként felhasználhatnák az új bevándorlást egy bizonyos mértékű határrendészeti rezsim visszaállítása céljából. Ez ellentétes Magyarország érdekeivel. De az EU álságos politikát folytat. Augusztus 31-éig elkészült a kerítés. Mégis már áttrappolt az országon mintegy nyolcvanezer ember. Nem a menekültek, hanem a határőrök szétosztására kellene terveket kidolgozni. Ha közös feladat a schengeni határ megvédése, akkor ezrével kellene a nem frontországokból határőröket küldeni, hogy közösen védjük meg a külső határokat. De erre az Unió nem képes. Ha nem akarunk védtelenek maradni, akkor nemzetállami alapon meg kell védeni a határainkat. Nem várhatunk tovább” – fogalmazta meg véleményét.

Végezetül Orbán Viktor a román-magyar viszony jelenlegi helyzetét taglalta. „Erről a viszonyról sok boldogítót nem tudok mondani. 2012-ig lényegében egy bizalmi alapon álló közreműködés volt a kormányok között. Ez megváltozott. Nem emlékszem olyanra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna bele Magyarországba, mint 2012 óta. Közben Magyarország nem tért el attól az állásponttól, hogy nekünk meg kell adni a tiszteletet. Ezért mi ezt nem viszonoztuk. Ehhez érdemes tartanunk magunkat. Most Romániában egy átalakulás van, új politikai vezetés is körvonalazódik. A román-magyar viszonyt azok a személyeskedő megjegyzések, amelyek korábban bajt okoztak, a jövőben nem fogják terhelni. Itt van a lehetőség arra, hogy megpróbáljuk ott folytatni, ahová 2012 előtt eljutottunk” – zárta felszólalását a miniszterelnök.