Günther Dauwen, a 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő párt igazgatója szombaton, Kolozsváron beszélt a székely szabadság napján tartott tavalyi és idei marosvásárhelyi megmozdulás tapasztalatairól.

A politikus megjegyezte, ha az emberek azt érzik, hogy a központi hatalom elzárkózik a számukra fontos kérdésekről folytatandó párbeszédtől, és a hatóságok megbüntetik őket a véleménynyilvánításukért, akkor radikálisabb törekvéseket fogalmaznak meg. Példaként hozta fel, hogy a madridi kormányzatnak a katalánok gazdasági tárgyú kéréseit elutasító magatartása a katalán elszakadás híveinek a táborát erősítette.

„Ha nem beszélünk a gondokról, és félünk az autonómiától, az sokkal több problémát szül. Az emberek sokkal inkább a függetlenedés felé fordulnak” – jelentette ki. Günther Dauwen hozzátette: amikor megtudta, hogy csendháborításért bírságolták meg a székely szabadság napja tavalyi felvonulásának egyes résztvevőit, azzal a kéréssel fordult a román hatóságokhoz, hogy bírságolják meg őt is, mert ő maga is ott volt. Kérésére nem érkezett válasz.

A szombati sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke idézte fel, hogy a tavalyi székely szabadság napjának szervezői, rendfenntartói és résztvevői közül nagyjából százat bírságolt meg a csendőrség. Hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvek nagy részét első fokon már érvénytelenítette a bíróság. Felháborítónak tartotta azonban, hogy a csendőrség azokban az esetekben is fellebbezett az elsőfokú ítéletek ellen, amelyekben a megbírságolt személyek bizonyíthatóan részt sem vettek a megmozduláson.

László György, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője, a pénteki marosvásárhelyi megmozdulás főszervezője elmondta: a székely szabadság napján az elmúlt évek mindegyikében petíciót adtak át a román kormány képviselőinek, ám ezen beadványok egyikére sem érkezett válasz. Megjegyezte: a marosvásárhelyi csendőrség idén együttműködött a szervezőkkel, de ennek ellenére több tucat tüntetőtől elvette a székely zászlók rúdjait, arra hivatkozva, hogy a farudak – ha ezeket kettétörik – éles fegyverré alakíthatók. László György megjegyezte: maga is részt vett az elmúlt hetek marosvásárhelyi kormányellenes tüntetésein, de ott szabadon lehetett lengetni a román zászlókat, a csendőrség egyáltalán nem foglalkozott a zászlórudak hosszával.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság napját a székely közösség demokratikus politikai akaratnyilvánításának kell tekinteni. Sajnálatosnak tartotta, hogy Bukarest figyelmen kívül hagyja a székely nép korábban 200 ezer aláírással is szentesített akaratát, és mindig talál olyan magyarokat, akik lemondanak az autonómia igényéről, vagy csak a választási kampányokban, szavazatszerzési céllal hivatkoznak erre. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak újból egymásra kell találniuk az autonómiatörekvések képviseletében, hiszen az autonómia nem konfliktusgerjesztő, hanem konfliktuskezelő közigazgatási megoldás.