Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:42

Új turisztikai adót vezet vezet be a székelyudvarhelyi városvezetés

15:19

Gyakorlatilag már bejutott a felsőházba az FK Csíkszereda, de még hol a vége?

14:53

Újra kell számolni a szavazatokat

14:53

Hajdu Gábor: százhat éve nekünk nem volt beleszólásunk, most van

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Csíkszeredában száz magyar emberből ötvenegy ment el szavazni

Máris többet tudunk arról, hogy az RMDSZ hogyan áll a második fordulós támogatáshoz

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Az alkotmánybíróságon támadta meg Iohannis a Trianont ünnepé nyilvánító törvényt

Fotó: Presidency.ro

Megtámadta pénteken az alkotmánybíróságon Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja. A jogszabályt május 19-én küldte el kihirdetésre az államfőnek a parlament.

Székelyhon

2020. június 05., 16:352020. június 05., 16:35

Az alkotmánybírósághoz intézett óvásban az államfő rámutat:

a törvény ellentmond az államhatalmi ágak szétválasztására, a jogviszonyok stabilitására, valamint a törvények minőségére vonatkozó alkotmányos elveknek

– számol be az Agerpres.

Az államfő szerint, ahogyan a törvényt megfogalmazták, ennek pusztán kijelentő jellege van, anélkül, hogy megjelölték volna a jogszabály pontos célját.

Márpedig egy törvény lényege a normatív jelleg, és nem a deklaratív, aminek semmilyen jogi következménye nincs”

– állítja az államfő az alkotmánybírósághoz intézett óvásban.

A dokumentum szerint „a bírált törvény célja nem individualizált, nincs pontosan meghatározva, mert nem világos, hogy mi a vonatkozó általános társadalmi érdek”.

Az államfő szerint a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító jogszabály nem egy, a parlament által elfogadott törvénynek kellene lennie, hanem másodlagos jogszabálynak, vagy akár egy politikai nyilatkozatnak.

Iohannis az óvásban utal a törvény kezdeményezésének okaira is.

„Az indoklásból az derül ki, hogy a törvény célja a szerződés fontosságának hangsúlyozása kulturális és oktatási rendezvények által. Mivel a meghatározás pontatlan, úgy gondoljuk, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ne valósuljon meg a kezdeményező célja, mert előfordulhat, hogy a megrendezésre kerülő események a jogalkotó szándékával ellentétesek legyenek.

Úgy értékeljük, hogy a jogszabály rosszul felépített, zavaros és kiszámíthatatlan”

– véli az államfő.

A június 4-e alkalmával szervezendő ünnepségek finanszírozásával kapcsolatban az államfő megjegyzi:

a jogszabály az önkormányzatok belátására bízza, hogy támogatják-e az eseményeket vagy sem, így a törvénynek „ajánlás jellege” van.

Ugyanakkor az államfő vitatja azt a cikkelyt, amely előírja a román zászló felvonását ezen a napon, mert – meglátása szerint – ez nem illeszkedik az érvényben lévő vonatkozó jogszabályokba.

Hasonló módon Iohannis vitatja azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak az eseményhez kapcsolódó műsorokat kell szolgáltatnia.

Belföld