„Új esély” a hegyvidéki vizeknek

A megállapodás értelmében ugyanakkor Romániának fel kell zárkóznia a témában megalkotott európai uniós jogszabályrendszerhez. Mint Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója rámutatott, az általa vezetett természetvédelmi szervezet nem ellenzi a gazdasági fejlődést, hanem azt szeretnék elérni, ha egy beruházás esetében megvizsgálnák a hosszú távú következményeket is.

„A fenntartható fejlődésért kívánunk küzdeni a WWF-fel közösen” – fogalmazott hasonlóképpen Lucia Varga vízügyi tárcavezető, hozzátéve, a tervezett intézkedésekkel próbálják a lehető legcsekélyebbre csökkenteni a vízi erőművek természetre gyakorolt hatását.

„Nem akarjuk megakadályozni a beruházásokat, de meg akarunk bizonyosodni arról, hogy csak a vonatkozó európai jogszabályoknak megfelelő befektetések kapnak engedélyt” – szögezte le a miniszter. Elmondása szerint egyébként eddig országos viszonylatban 316 törpe vízi erőművet engedélyeztek, 156 ideiglenes engedéllyel működik, s további 291 esetben vizsgálják a beérkezett kéréseket.

„A legtöbben azt hisszük, hogy a vízi energia olcsó, tiszta és biztonságos. Mégis, azt elmúlt években Romániában a Kárpátok védett területei valóságos megcsonkításának lehettünk tanúi. Dinamittal robbantottak, kikotorták a folyók medrét, azok majdnem kiszáradtak a törpe vízi erőművek kialakítása és működtetése miatt. A legtöbb esetben egyértelműen sérültek a vonatkozó uniós jogszabályok” – idézi fel a WWF Románia keddi közleménye. A természetvédők szerint az vezethetett a jelenlegi áldatlan állapotokhoz, hogy Romániában nem létezik jól meghatározott kritériumrendszerre épülő, stratégiai tervezési mechanizmus.

A keddi megállapodás értelmében ezentúl szigorodik az engedélyeztetési folyamat, a védett övezetekben pedig nem is lehet majd hasonló létesítményeket kialakítani. „Sajnos azokra az esetekre, amikor a vízi erőmű már felépült, és megszerezte a működési engedélyt, nem vonatkozik a mostani megállapodás” – jelentette ki Csibi Magor, amikor arról kérdeztük, hogy a már működő, de számtalan lakossági panaszt kiváltó létesítmények esetében van-e még visszaút.

A természetvédő elmondása szerint egyenként kell megvizsgálni az eseteket, ő maga is több olyan esetről értesült, amikor a beruházót csak az azonnali haszonszerzés vezérelte, emiatt pedig helyrehozhatatlan károkat okozott. Csibi szerint a helyi embereknek, civil szervezeteknek kell résen lenniük, s ha sikerül megfelelően dokumentálniuk a törvénytelenségeket, illetve jogászok is segítik munkájukat, akkor fellépésükkel célt érhetnek.

A Hargita megyei természetvédelmi szervezetek, valamint Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, jelenlegi parlamenti képviselő már kedden üdvözölték a megállapodást. Korodi egyúttal reményét fejezte ki, hogy a megállapodás nem csak addig marad meg, amíg annak aláírói tisztségben vannak, hanem valóban hosszú távon hatni fog.

Potozky Laszló, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója eközben arról beszélt, reméli, hogy mielőbb gyakorlati intézkedések is történnek a témában. Abban ugyan nem bízik, hogy az illegálisan kialakított törpe vízi erőművek engedélyét visszavonják, vagy azokat lebontják – bár szerinte ezt kellene tenni –, reméli viszont, hogy a jövőben odafigyelnek, hogy ne alakítsanak ki hasonló létesítményeket ott, ahol nem szabadna.