Antidemokratikus tendenciák Kelet-Közép Európában

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nemzetek átalakulóban, 2012) című értékelése a tavalyi évvel kapcsolatban összesen hét területen vizsgálta a demokrácia helyzetét a térség 29 országában, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyarország összesített pontszáma 2,86.

Ezzel Magyarország a „megszilárdult demokráciák\" rangsorában (ebbe a kategóriába az 1 és a 2,99 közötti összesített pontszámot kapott országokat sorolták) az utolsó helyre került. Ebben a kategóriában Szlovénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt. A sort Magyarország mögött Bulgária (3,14) és Románia (3,43) folytatja, de ez a két ország a FH szerint már a „félig konszolidált demokráciák\" osztályába tartozik. Magyarország közeledését ezen kategória felé, valamint az ország demokratikus pontszámának romlását a jelentésben két külön táblázat érzékelteti.

A jelentés a szövegében is külön kihangsúlyozta, hogy „Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány év során folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához\".

„A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni\" – hangzott az FH-jelentés, aggasztónak nevezve azt a sokéves stagnálást és növekvő számú visszaesést, amely azokban az országokban következett be, amelyek „a feltételezések szerint átlépték a küszöböt és csatlakoztak a megalapozott demokráciákhoz\".

„Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan\" – fogalmazott a jelentés.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök az úgynevezett reformok ürügyével szisztematikusan lebontja a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok rendszerét\" – vélekedett a jelentéssel kapcsolatban David J. Kramer, a FH elnöke a szervezet által kiadott közlemény szerint – „A jelek szerint \'putyinizálják\' az országukat, ami ironikus, mert a putyinizmus tavaly még Oroszországban is elvesztette a hitelét.\"

A FH megállapítása szerint Magyarország, amely valamikor az egyik legjobban teljesítő országa volt, a mutatói tekintetében immár második éve olyan romlást mutat, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok között. 2011-ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarország esetében, az FH fél-fél pontot rontott az ország osztályzatán a választási folyamat, az ország demokratikus kormányzása, valamint az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége megítélésében.

A FH szerint a magyarországi médiakörnyezet korlátozóbbá vált az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat biztosít kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-országok közül különösen Magyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás.

A FH arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon – Bulgária, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia mellett – az elmúlt öt évben hanyatlás volt tapasztalható a médiafüggetlenség kérdésében.

Magyarország egyike annak a nyolc országnak – Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bulgária, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna mellett – ahol a FH a bírói függetlenség hanyatlását állapította meg, úgy értékelve, hogy „az igazságügyi igazgatás jelentős átalakítása megnyitotta az utat a bíróságok közvetlenebb politikai manipulálása előtt.\" A szervezet szerint az Orbán-kormány „folytatta hatalmának megszilárdítását a névlegesen független felügyeleti és igazságügyi szervek fölött\" és „széles körű támadást intézett az intézményi elszámoltathatóság és az átláthatóság ellen\".

„Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz arra használta fel parlamenti szupertöbbségét, hogy az év folyamán keresztülerőltessen egy új alkotmányt és módosításokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban, tovább gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban. Ráadásul, az új választási törvény a kormánypártnak kedvező módon átrajzolta a parlamenti választási körzeteket és olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek meggyengítik az ellenfelet, gyakorlatilag annak bebiztosítására, hogy a Fidesz megtartsa hatalmát\" – hangzott a FH értékelése.