Alkotmánybíróság: alaptörvénybe ütköznek Băsescu egyes javaslatai

Alapjogokat sértőnek és alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította pénteken a román alkotmánybíróság Traian Băsescu román államfőnek az alkotmány módosítására tett egyes javaslatait.

Szőcs Lóránt

2011. június 18., 07:002011. június 18., 07:00

2011. július 07., 15:272011. július 07., 15:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az államfő a bukaresti kormány javaslatára terjesztett be alkotmánymódosító tervezetet a taláros testülethez, amelynek azt kellett megvizsgálnia, hogy a javasolt módosítások nem sértenek-e alapjogokat, megfelelnek-e az alkotmányos kereteknek.

A bírák egyebek között azt a javaslatot nyilvánították alkotmányellenesnek, amely törölte volna az alkotmányból azt a kitételt, miszerint „a vagyon megszerzésének törvényes jellege vélelmezett”. Az alkotmánybíróság szerint ennek az elvnek a törlése megszüntetné a tulajdonhoz való jog egyik fontos biztosítékát.

Az alkotmánybírák azt az államfői javaslatot is kifogásolták, hogy a minisztereknek és a törvényhozóknak ne legyen mentelmi joguk. Emellett a Legfelső Bírói Tanács összetételére tett államfői javaslat is fennakadt a taláros testület szűrőjén. Băsescu a jelenleginél több olyan személyt „építene be” a szakmai testületbe, akik a civil szférát képviselik.

Băsescu konzultációra hívta a parlamenti pártokat június 21-re, hogy egyebek között az alkotmánymódosításról tárgyaljanak. Az alkotmánybíróság mostani véleményezése csak konzultatív jellegű, Băsescunak nem kell kötelező módon figyelembe vennie.

A román államfő kezdeményezésére 2009-ben népszavazás volt Romániában arról, hogy a törvényhozók számát csökkentsék, illetve a jelenlegi kétkamarás parlament helyét egykamarás törvényhozói testület vegye át. A népszavazás érvényes és eredményes volt, azonban az alkotmányt azóta sem sikerült módosítani, mert a román parlamentben a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége.

Băsescu alkotmánymódosító tervezete nem csak a népszavazás által érintett kérdésekre vonatkozik, hanem átfogó jellegű. A parlamenti erőviszonyok ismeretében azonban bukaresti elemzők úgy vélik: kicsi a valószínűsége, hogy az államfőnek sikerül elfogadtatnia a törvényhozói testülettel az alaptörvény módosítását – írja az MTI.