
Fotó: Szucher Ervin
A Románia által kisebbségi fejezetben vállalt, de lényegében csak részlegesen teljesített kötelezettségek számonkérését követelte az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától a Strasbourgba látogató RMDSZ-es és MPP-s politikusok. A küldöttség tagjait félórás magánbeszélgetésre Andreas Kiefer, a testület főtitkára fogadta, aki megígérte, az elkövetkezendőkben jobban odafigyel a romániai megrekedt demokratizálódási folyamatra.
2015. március 25., 15:172015. március 25., 15:17
2015. március 25., 15:182015. március 25., 15:18
Hajlandó az erdélyi magyarság képviselői és a bukaresti hatalom között közvetíteni Andreas Kiefer, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának kedden délután újraválasztott főtitkára. Az osztrák politikus bő félórás magánbeszélgetésre fogadta strasbourgi irodájában az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) ötfős küldöttségét, melynek tagjai vázolták a romániai magyarságot az utóbbi időben érő sorozatos támadásokat és jogfosztásokat.
„Amikor a számunkra teljesen előnytelen régióátszervezéssel kapcsolatosan hallatni szerettük volna ország-világ előtt a hangunkat, olyan elszaporodott magyarellenes intézkedésekkel találtuk szembe magunkat, mint például a gyülekezési jog megtagadása vagy a véleménynyilvánítás gátolása. Mindez a hatalom demokráciadeficitjeként értelmezzük. Ráadásul a központi hatalom elzárkózik a párbeszédtől” – mondta el a főtitkárnak Biró Zsolt MPP-elnök, a székelyföldi küldöttség vezetője. Mind ő, mind Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere rámutatott, hogy Románia a korábban vállalt ET-ajánlásokból és határozatokból keveset ültetett életbe. „Nyolc éve, pontosabban 2007-től errefelé, amióta az országot már semmiféle érdek nem fűzi az európai normák szigorú betartásához, egy fordított folyamat indult be. Ma már a jelképeinket is vadásszák” – tette hozzá Antal.
A jelenlévők kitértek az esedékes régióátszervezésre is, mely a román hatalom által kitervelt formájában lényegében a Székelyföld beolvasztását jelentené. Rámutattak, a kormány elképzeléseivel szemben, egy önálló székelyföldi térség nem csak az itt élő magyarság kulturális és nyelvi kérdéseire adna megnyugtató választ, de gazdaságilag is hatékonyabbá válna. „Traian Băsescu volt államfő által felállított, Stanomir-bizottság néven ismert, alkotmányjogászokból álló testület megfogalmazta, hogy a régiókat nem központilag kell kijelölni, hanem azokat közakarattal kell elfogadni” – mutatott rá Biró, hozzátéve, hogy a hatalom mintha nem létezőnek tekintené a szakemberek jelentését. Ugyanakkor hangsúlyozta, bár a Székelyföldnek sajátos vonzata van, nagy hiba lenne a kérdést etnikai síkra terelni, mint ahogy egyébként a kongresszus román tagjai megpróbálták. Az MPP vezetője reményét fejezte ki, hogy ha most nem is kerül sor monitorizálásra, de a a 2016-ban esedékes romániai monitoring esetében hangsúlyosan odafigyelnek a most felvetett problémákra.
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkára arról biztosította a székelyföldi küldöttséget, hogy újabb mandátuma alatt még inkább odafigyel a romániai helyzetre. Andreas Kiefer ugyanakkor közvetítői szerepet vállalat a bukaresti hatalom és a magyarság képviselete között. Mint mondta, Székelyföld ügyében kapaszkodóként szolgálhat a sajátos jogállású régiók helyzete illetve a helyi önkormányzatok keretegyezménye. „Mindaddig, amíg a román hatalomból hiányzik a politikai akarat, a helyzet nehezen orvosolható” – vélekedett Klárik Attila háromszéki önkormányzati képviselő, kongresszusi tag.
A találkozóra azt követően került sor, hogy közel egyórás vita után, a testület monitoring bizottsága elhárította a kompetenciát a székelyföldi önrendelkezés ügyében. A testület kimondta, nem kompetens annak a dokumentumnak a vizsgálatára, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!