A székelység számára akár félsikernek is felfogható felemás eredménnyel végződött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoring bizottságának keddi strasbourgi ülése. A székelyföldi küldöttség azt szerette volna elérni, hogy a bizottság fogadja el annak a dokumentumnak a vizsgálását, amelyben negyvennyolc Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe tartozzon. Ezért lobbizott a testület elnökénél a strasbourgi üvegpalotában Tamás Sándor háromszéki megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, akik az ülés előtt arról győzködték Philippe Receveur bizottsági elnököt, hogy a testület szervezze első jövő évi kihelyezett ülését Kovászna megyében. Az RMDSZ-es elöljárók a testület bő száz tagját élőszóban is meghívták volna, csakhogy a svájci elnök – azon túl, hogy lehetővé tette a gyűlés végigkövetését – a belső szabályzatra hivatkozva, ezt nem tette lehetővé. Öt percre viszont szót kapott Klárik Attila kongresszusi tag, aki viszont egy másik bizottságban tevékenykedik.

Román idézetek a nemzetállamról

A háromszéki önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy három megye negyvennyolc önkormányzatának és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresöpörni az önkormányzatok autonómia-kiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít” – hívta fel a kongresszustagok figyelmét a háromszéki megyei képviselő-testületi tag. Emlékeztetett, hogy az évek során a román hatalom mindenféle önállósodási kísérletet már csirájában elfojtott. Klárik kifejtette, hogy eddigi tapasztalataik alapján Székelyföld lakói attól tartanak, hogy a Bukarest által tervezet régiófelosztásban még inkább sérülnek a magyarság nyelvi és kulturális jogai. Mint mondotta, a kormány elképzelése egyáltalán nincs tekintettel a helyi sajátosságokra. Felszólalása végén Klárik Attila is arra kérte a monitoring bizottságot, hogy a helyszínen vizsgálja meg a székelyföldi helyzetet, és vállalja fel a felek közti közvetítést.

Amint várható volt, a replika nem váratott magára. A román delegáció vezetője, Ludmila Sfârloagă az alkotmány első, Románia nemzetállami, egységes és feloszthatatlan mivoltát leszögező pontját idézte. A Prahova megyei tanács szociáldemokrata alelnöke pártbeli felettese, Liviu Dragnea tavaly küldött leveléből is idézett, miszerint a régiókialakítás nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába. Sfârloagă már a tavaly júliusban Chişinăuban is keresztbe tett a székely ügynek, amikor sikerült elnapoltatnia a kérdés megvitatását.

Átpasszolt „kényes ügy”

Nem volt túlságosan biztató a francia, olasz, portugál, moldovai álláspont sem. Szinte valamennyi felszólaló azzal hárította el az etnikai színezetet kapott székelyföldi kérdést, hogy az nem tartozik a kongresszus hatáskörébe. Nem jogi, hanem politikai ügy, amit ráadásul nem Strasbourgban, hanem otthon kell megoldani – vélekedtek a hozzászólók. Magyar Anna Csongrád megyei Fidesz-politikus volt az egyetlen, aki megkérdezte: Romániában kérni valamit alkotmányellenes? „A régiót nem körbehatárolni, hanem meghatározni kell. Vagy az lenne a legjobb megoldás, ha erről a kérdésről nem tárgyalnak, inkább fentről határozzák meg?” – tette fel a kérdést a magyarországi politikus, aki raportőrök kijelölését és egy jelentéstevő bizottság létrehozását szorgalmazta.

Összegzésében, a több mint ötven perces vitát Philippe Receveur bizottsági elnök azzal zárta le, hogy Székelyföld ügye valóban kényes-ügy, amivel nem a monitoring bizottságnak, hanem a kongresszus vezetőtestületének kell foglalkoznia.

A meghívás marad, a látogatás elmarad

Amint beszámoltunk róla, a kongresszust megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közösen fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhez, a monitoring bizottság elnökéhez. Levelükben Kelemen Hunor és Biró Zsolt leírták, hogy azt szeretnék, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján sikerülne megoldást találni a romániai magyarság kérdéses ügyeire. A két romániai magyar politikus ugyanakkor azt javasolták, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A felkérésre írásos válasz nem érkezett, de a tegnapi döntés felért egy udvarias, de határozott elutasítással.

Nem épp olyan fekete az ördög

A Strasbourgba elutazó székelyföldi küldöttség RMDSZ-es és polgáripárti tagjai úgy értékelték, csupán egy csata veszett el, nem a háború. Klárik Attila arról beszélt az ülésteremből kijövet portálunknak, hogy a továbbiakban, a román félhez hasonlóan, a magyar küldöttségnek is jobban elő kell készítenie a lobbit. „Nagyobb összhangra, átgondolt diskurzusra van szükségünk” – sommázta a feladatokat a háromszéki képviselő. Ezzel a bizottság póttagja, Antal Árpád is egyetértett, mondván, hogy komoly munka vár az RMDSZ-re. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nincs ok a búslakodásra, hisz tudvalévő, hogy 2016-ban Románia ET-monitorizálásra számíthat. Ennek kapcsán a tanács számon kérheti a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának alkalmazását. Antal az utóbbi két évtized Fehér Könyvének az elkészítését javasolta.

A két erdélyi magyar politikai alakulat képviselői úgy vélték, azzal, hogy egy két és félórás bizottsági ülésen, melynek napirendjén csaknem tizenkét pont szerepelt, közel egy órát beszéltek a Székelyföldről úgy, hogy annak nevét a román delegációvezetőtől kezdve az ülésvezető svájci elnökig ki is mondták, egyáltalán nem számít rossz eredménynek. Mint ahogy az sem, hogy a délutáni órákban több befolyásos ET-taggal tudtak szót váltani a térség és lakói kéréséről.

Kisebbség és decentralizáció a plenáris ülésen is

A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa plenáris ülésének napirendjén is több, a kisebbségekhez kötődő kérdés szerepelt.  A küldöttek előbb a skóciai népszavazás eredményeit értékelték, majd az ukrán decentralizációs folyamat felgyorsítását sürgették. Elhangzott, hogy a központosítás lebontása mellett, Kijevnek autonómiát kell biztosítania a régióknak. Klárik Attila kongresszusi tag szerkesztőségünknek nyilatkozva úgy vélekedett, a két kérdés napirendre tűzése „még inkább kiemeli” a Székelyföld ügyét.