Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:39

Megúszta a tanügyminiszter, elutasították az AUR egyszerű indítványát

19:32

Volt, aki egy kétcentis vágás miatt riasztotta a rohammentőket

19:29

Két mesternégyes és két tripla – gólzáport rendezett Barót a sereghajtó bánatára

18:53

Elképesztő motoros balesetet élt túl szinte sértetlenül két tini – videóval

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Hazaárulás miatt nyomoznak Romániában egy volt moldovai titkosszolgálati tiszt ellen

Medve támadt egy férfira Maros megyében, állapota kritikus

A kormány szerint már eldöntött tény az alapélelmiszerek árréssapkájának kivezetése

Megsértette Románia légterét egy orosz drón, F-16-osokat küldtek utána

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Fotó: Haáz Vince

Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?

Széchely István

2025. június 05., 07:542025. június 05., 07:54

Már múlt csütörtökön, az óráról órára eszkalálódó parajdi bányakatasztrófa utolsó felvonásának napján, amikor a víz elárasztotta az addig épen maradt utolsó részleget, a Telegdy-bányát, felmerült, hogy

a Korond-patakban élő hódok, vidrák védelme miatt nem lehetett elvégezni már hosszú évekkel ezelőtt sem a patakmeder-szigetelési munkálatokat.

A május 29-ei rögtönzött falugyűlésen, amelyen Antal Lóránt Hargita megyei szenátor próbált válaszolni a feldühödött és kétségbeesett parajdiak kérdéseire, egy helybéli arról beszélt, hogy

már húsz évvel ezelőtt sem lehetett lebetonozni az érintett mederszakaszt az ott élő vidrák és hódok jelenlétéről szóló szakvélemények miatt.

Fotó: Pinti Attila

Néhány nappal később, szombaton Bogdan Ivan gazdasági miniszter is érintette a környezetvédelmi aktivisták és a hódok témáját, mondván, kollégái arról tájékoztatták, hogy az elmúlt években a bánya közelében zajló medermunkálatok végzése közben is figyelmeztették őket, hogy

nagyon vigyázzanak a környék hódállományára.

A Salrom „egy teljesen külön világban működött”

Bokor Sándor 16 évig, 2004-2020 között volt Parajd polgármestere, tehát ő vezette a községet húsz évvel ezelőtt.

Nincs tudomása arról, hogy abban az időszakban felmerült volna az, hogy hódok miatt nem lehet munkálatokat végezni a patakmederben

– mondta kérdésünkre, de azt is hozzáfűzte, hogy nem is kommunikált a sóipari vállalat az önkormányzattal.

Ilyenről én sem hivatalosan, sem személyesen nem tudok, ilyen vitában engem senki nem kérdezett meg és az önkormányzatot sem, és részt sem vettem ilyenen”

– fogalmazott a korábbi községvezető. Az akkori viszonyokról elmondta, a sóipari fővállalat (Salrom, szerk. megj.) egy teljesen külön világban működött.

Az érintett területen korábban nem éltek hódok, a Sóhát védett területként történt feltérképezésének leírásában sem szerepelnek

Fotó: Pinti Attila

Nem kommunikált, csak bezsebelte a pénzt Parajdról, olyannyira, hogy amikor a bánya akkori igazgatójával együttműködve

50 banis turisztikai illeték bevezetéséről döntött az önkormányzat – tehát 50 banit kért a település az akkor 25-30 lejbe kerülő bányabelépők árából – a fővállalat azt is meg akarta szüntetni, arra hivatkozva, hogy nincs jogalap ilyen illeték alkalmazására

– emlékezett vissza Bokor Sándor. Ez jól mutatja, hogy milyen volt a viszony akkor a településvezetés és az állami rendszerben működő sóipari vállalat között – fűzte hozzá.

Környezetőrség: nem volt ilyen panaszunk

Ha felmerült volna, hogy az érintett terület védett állatok – például hódok vagy vidrák – élőhelye, akkor

normális esetben két környezetvédelmi hatóság/intézmény akadályozhatta volna meg a munkálatokat, de ilyen nem történt

– derült ki érdeklődésünkre.

Az engedélykérést a környezetvédelmi ügynökség hagyja jóvá, vagy utasítja el, ha az nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, a már megkezdett munkálatot pedig a környezetőrség állítja le – akár bejelentés hatására is –, ha az nem rendelkezik minden szükséges engedéllyel.

Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult”

– válaszolta a szóbeszéddel kapcsolatos megkeresésünkre Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője.

A Sóhát, ahol a problémás mederszakasz húzódik, geológiai rezervátum, tehát védett terület.

Ha lett volna védett állatokkal kapcsolatos panasz, azt mindenképp meg kellett volna kapja a környezetőrség.

„Ilyen bejelentés nem volt. A hód, ugye, védett állat. Ahhoz, hogy bármit kezdjenek vele, a minisztérium a beleegyezését kell adja.

Ha benyújtanak egy projektet, azt kielemzik, és ha például egy hódgát van a helyszínen, megvan a procedúra arra, hogy azt és a hódokat miként lehet áthelyezni”

– magyarázta azzal kapcsolatban, hogy ilyenkor sem az történik, hogy megtiltják a munkálatok elvégzését, hanem meghatározzák azt, hogy milyen feltételek betartásával végezhetik el azokat.

Fotó: Pinti Attila

A környezetvédelmi ügynökségtől egyszer kértek engedélyt

A Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására.

A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni”

– tájékoztatott Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője. Magyarázatként hozzáfűzte, például kármegelőzési céllal elvégzendő munkálatok minősülnek sürgősségi beavatkozásnak, ilyenkor csak értesíteniük kell a szakhatóságot arról, hogy milyen munkálatot végeztek.

Udvarhelyszék Parajd