A bíróság dönt Johannis és az ANI vitájában

Ennek nyomán fellebbviteli tárgyalásra kerül sor, amelynek időpontját a bíróság később tűzi ki. Kedden tíznapos határidőt szabva írásban megfogalmazott álláspontot kért a felektől.

Mint arról beszámoltunk, az ANI tavaly állapított meg hivatali összeférhetetlenséget Johannis ügyében, mivel a közszereplők vagyonosodását vizsgáló hatóság szerint törvénytelenül töltötte be egyszerre Nagyszeben polgármesteri tisztségét, és képviselte az önkormányzatot az annak alárendelt közhasznú társaságok, a vízmű és a piacfelügyelet igazgatótanácsában.

Johannis bíróságon támadta meg az ANI megállapítását, és a gyulafehérvári táblabíróság meg is állapította, hogy nincs szó összeférhetetlenségről. Az ANI azonban fellebbezett, ezt fogadta most be a legfelsőbb bíróság.

Amennyiben a bíróság jogerősen elmarasztalja Johannist, akkor három évig nem tölthet be köztisztséget. A szász jelölt minden esetre azt mondta: a keddi döntés nem befolyásolja jövőbeni terveit, továbbra is az államfő-választási kampányra koncentrál.

Johannis egyébként hétfőn este egy nyilvános interjú során kellemetlen helyzetbe került, arra az újságírói kérdésre ugyanis, hogy mit szól ahhoz, hogy fedett titkosszolgálati ügynökök tevékenykednek, többek között a politikában és a sajtóban is, úgy válaszolt: ez rendjén való. Később pontosított: ezt csupán a kérdés első felére értette, vagyis arra, hogy a titkos ügynökök jelenléte általában véve rendjén való, de a politikában és a sajtóban nem.

Johannis egyébként hétfőn este ismertette államfői programját, amelyben az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogállamiság megerősítése, az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val fennálló stratégiai partnerség, valamint az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja mellett decentralizációt és regionalizációt, valamint alkotmánymódosítást szorgalmaz, egyúttal a választási törvény reformját is fontosnak nevezi, de a kisebbségek helyzetére egy szóval sem tér ki.

Kitért viszont Románia és Moldova helyzetére, a Pruton túli ország egyes bukaresti politikai körök által szorgalmazott bekebelezésére. Johannis szerint az „újraegyesítés” olyan projekt, amelyet csakis Bukarest ajánlhat fel, és csakis Chişinău fogadhat el.

Úgy vélte, a közös nyelv, történelem, civilizáció és kultúra különlegessé teszi a két ország kapcsolatát, ezért a bukaresti kormányok színezetétől függetlenül Románia felelősséggel tartozik a Pruton túli állampolgárokért. Szerinte Moldova EU-tagságának szorgalmazása és a két ország egyesítése nem mond ellent egymásnak.