Hetedik alkalommal szervezik meg a Film.dok dokumentumfilm-fesztivált szeptember 19. és 24 között Csíkszeredában. A filmes seregszemle idén a teljes Kárpát-medencéből várja a filmes alkotásokat. A beérkező filmek előzsűrizése augusztus 21-én zárult, a versenyprogramban szereplő hatvan alkotásról és rendezvényről magáról beszélgettünk Farkas György, igazgatóval.
2011. augusztus 24., 17:482011. augusztus 24., 17:48
2011. augusztus 24., 18:332011. augusztus 24., 18:33
– Az idei Film.dok-on nőtt a jelentkezők száma?
– Egy fesztivál kimaradt, akkor meglepő módon sokkal jobb minőségű filmek érkeztek, így gondoltuk, hogy a tavalyi év lesz a legsikeresebb. De nem így alakult, az történt, hogy idén még jobb és több film érkezett: tavaly 120 alkotást jelöltek versenyprogramra, idén mér 150-et.
– Magyar-román fesztiválként hirdetik a Film.dok-ot, mégis mindig jóval kevesebb román film van versenyben, mint magyar. Ön szerint,hogy alakul ez így?
– Eleve sokkal kevesebb román dokumentumfilm készül, mint ahány magyar, és ugyanez az arány látszik a jelölt filmeknél. Most a beérkező filmek körülbelül tíz százaléka volt romám, ugyanez az arány mutatkozik meg a versenyprogramban is. Idén több a román alkotás, mint az eddigi években, ez annak köszönhető, hogy sikerült egy román partnerrel társulnunk, aki segíti a fesztivál lebonyolítását. Most hatvan filmet választott ki a szakmai zsűri, amiből körülbelül tíz román alkotás.
– Melyik kategória a legnépszerűbb az alkotók körében?
– Meglepő, hogy idén történt némi változás, ugyanis a legtöbb film az ÉV.dok kategóriába érkezett, ami azt jelenti, hogy valószínűleg az alkotók nem nagyon tudják eldönteni, hogy hová is tartozik a filmjük.Különben, ezért is hoztuk létre ezt a kategóriát, hogy azok, akik nem tudják eldönteni, hogy az alkotásuk portré-e, természetfilm-e, ismeretterjesztő film-e, mégis jelölhessék azt a fesztiválra. Lehet azért ez a legnépszerűbb kategória, mert műfaji határokon készülnek a filmeket, így nehezen besorolhatóak. Előfordulhat, hogy önbizalomhiány is van a háttérben: ebbe a csoportba nevezik be a filmet, aztán a néző hadd döntse el, hogy minek tekinti.
– Idén vannak visszatérő nagy nevek vagy esetleg új arcok?
– Minden évben vannak meglepetések. Idén megjelent egy általam jól ismert dokumentumfilmes, aki eddig nem jelölt a fesztiválunkra. Ő Alexandru Solomon, aki a Kapitalism – reţeta noastră secretă című filmmel nevezett. Amúgy a filmet láttam egy másik fesztiválon, és nagyon örültem, hogy az idén nálunk is jelentkezett. De vannak nagyon komoly alkotók, akik visszatérők, például Zsigmond Dezső, aki a fesztiválon már háromszor nyert, és idén is egy verseny- és egy információs filmmel jelentkezett. Most már egy új generációnak a jelenlétét is látom, amely évről évre új neveket hoz. Itt nem csak a nevek, de a stílusok is újak. Azt is elmondhatom, hogy nagyon sok fiatal alkotó nálunk debütál a film.dok-on. Ez annak köszönhető, hogy az előzsűri nem a nagy nevek alapján dönt: attól, hogy valaki ismert dokumentumfilmes, még lehet, hogy nem kerül be a versenyprogramba, ha olyan fiatalok jelentkeznek, akik jó munkákat tesznek le az asztalra.
– A hollywoodi játékfilmnek ilyen szintű térhódításában mennyire van létjogosultsága a Film.dok-nak?
– Egy picit túl vagyunk ezen a korszakon, és általában azt szoktam mondani, hogy nem mi találjuk ki, hogy milyen irányba megy a filmes világ. Vége van annak a korszaknak, amikor a hollywoodi pop-corn filmeket teljes telt házzal vetítik. Egyre kíváncsibbak az emberek a valóságra, hisz a televíziók nézettsége is folyamatosan emelkedik. Ha az elmúlt három év folyamatát nézem, akkor nyugodtan állíthatom, hogy a dokumentumfilm népszerűsége folyamatosan nő.
– A verseny mellett, a fesztivál a dokumentumfilmesek fóruma is. Milyen visszatérő vagy állandó problémákkal szemebsül az ilyen beszélgetéseken?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor a mobiltelefonok és a videokamerák már elérhető áron megvásárolhatóak voltak, abban reménykedtünk, hogy majd megjelennek a csoda-alkotók és milyen olcsó lesz a dokumentumfilmek készítése. Na, hát ez nem történt meg. Akkor kiderült, hogy ez egy komoly szakma, és nem lehet bármit bármi után helyezni. Attól kezdve az a probléma, hogy egyre több és több pénz kell a dokumentumfilm gyártáshoz. Közép-Kelet Európában nagyon drága dokumentumfilmgyártás indult el, és nagyon sok jó alkotó is elveszik ennek a bűvöletében. Tehát ahogyan mondják, aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Ugyanakkor Magyarországon másfél éve hirtelen lenullázódott a dokumentumfilmre szánt tőke, és azóta semmiféle támogatás nem létezik. Kíváncsi vagyok, hogy körülbelül mennyi idő alatt ürül ki száz százalékosan a dokumentumfilm-szakma.
– Az idei versenyprogram kínálatát egy mondatban hogyan értékelné?
– Nagyon színes és talán jobb, mint az előző években.
Napi szinten okoz nehézséget a közlekedés Székelyudvarhelyen, ahol több utcában is zajlanak a nagy mobilitási projekt munkálatai: aszfaltozások, zöldövezetek kialakítása, közműcserék és kátyúzások formálják át a várost.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Június 11-én volt negyvenhárom éve annak a tragikus robbanásnak, amely két ember halálát okozta a székelyudvarhelyi Matricagyár öntödéjében. Az ügy máig feltáratlan körülményei miatt indult a kutatás.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
szóljon hozzá!