Csökkent a távolság a régészet és Gyergyószentmiklós között

A megnyitón Vincze Zoltán Pósta Béla tanítványairól tartott plenáris előadást

„Sokszor kérdezték tőlem, főleg a román kollégák, miért kell nekünk, erdélyi magyar régészeti konferencia? Azért kell magyar régészeti konferencia, mert a magyar embernek is van egy régészeti szakmai nyelve, és ezt tudni kell még akkor is, ha a nagyvilág esetleg más nyelven akarja meghallgatni a mondanivalóját” – fogalmazott a rangos esemény megnyitóján, pénteken dr. Bajusz István egyetemi adjunktus, az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke. Folytatva gondolatát, kifejtette, a konferencia, a korábbi évekhez hasonlóan, fórumot szeretne teremteni az erdélyi és anyaországi régészeti kutatások eredményeinek bemutatására, megvitatására, ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy a régészek megbeszélhessék gondjaikat, tudományos kérdéseiket, és szakmai vitákra is nyíljon alkalom.

A felsorolt indokokat mi sem bizonyíthatja jobban, minthogy a konferencia kilencedik kiadása iránt közel 150 erdélyi és magyarországi régész és régészhallgató fejezte ki jelenlétével érdeklődését, a szakmai értekezésfolyamon pedig közel 60 előadás zajlott.

Gyergyóban 2007-ben indult újra a régész munka

Csergő Tibor, a házigazda Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta, a múzeum a konferencia megszervezésével igyekszik rövidíteni azt a távolságot, ami Gyergyószentmiklós és a régészet tudománya között az 1960-as évek végén, a Tarisznyás Márton által végzett régészeti kutatómunka abbamaradásával keletkezett. A múzeumban – szakember hiánya miatt – közel 40 éven át szünetelt a régészeti munka, amit végül 2007-ben, Demjén Andrea irányítása mellett sikerült újjáéleszteni.

„Az, hogy helyet adtunk ennek a konferenciának, számunkra nagy segítség, ugyanakkor az, hogy ilyen szép számban összegyűltek, bátorít bennünket arra, hogy azt a munkát, melyet 2007 óta folytatunk, tovább vigyük; megerősít minket abban a hitben, hogy jó úton járunk. Úgy érzem, hogy a tudomány kezd komolyan venni minket is” – fogalmazott Csergő Tibor, hangot adva továbbá annak, hogy a környéken az utóbbi években elindított és a jövőre nézve is nagyon sok érdekességet tartogató régészeti kutatások feltárásait a gyergyói múzeum az erdélyi magyar tudományos történelem gyarapítását segítő szakmai publikációkban kíván megjelentetni.

Népvándorláskori edényégető kemence élethű rekonstrukciója is látható a kiállításon

Időszakos kiállításokat nyitottak meg

A IX. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia keretében két régészeti időszakos kiállítás nyílt meg a Tarisznyás Márton Múzeumban. A nagyterem falain lévő kiállítás Légirégészeti fényképek Udvarhelyszékről Sófalvi András és Szabó Máté felvételeiből készült.

„Jelen kiállítás madártávlatból mutat be számos lelőhelyet az őskortól kezdve az újkorig. A témát tekintve is egész változatos, láthatunk őskori várakat, halomsírokat, római castrumokat és őrtornyokat, középkori várakat és barlangokat, fejedelemségkori várakat, elpusztult templomokat, kápolnákat, töltésvonulatokat, vámokat, utakat, irtásokat, falvakat, valamint 20. századi védműveket. A kiállításon látható felvételek az első, kifejezetten régészeti céllal készült légi fényképek közé tartoznak Székelyföldön” – mutatta be a kiállítás anyagát Demjén Andrea régész.

A második kiállításról szólva ismertette, a Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában című kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 20008-ban történt megelőző régészeti feltárásának részleteibe nyújt betekintést. Anyagát a 2007-ben Székelyudvarhely határában, a Kadicsfalvi-réten feltárt 3-4. századi település maradványai képezik.

„A kora népvándorlás kori település révén keresztmetszetet kaphatunk a korszak falusias településének képéről és anyagi kultúrájáról. A kiállítás ebbe nyújt betekintést” – hangzott el a megnyitón. A kiállított tárgyakon (kerámia, fém-, kő- és csonttárgyak) és részleges rekonstrukciókon (bronzkori temetkezés, népvándorláskori edényégető kemence) keresztül a látogató is megtekintheti a korabeli mindennapok világát.