Szakácsnak készült, végül a családi hagyományt folytatta, és szőlészettel, majd borászattal kezdett foglalkozni – Sike Tamással, Magyarország egyik legismertebb borászával beszélgettünk.
2011. december 12., 11:072011. december 12., 11:07
2011. december 12., 11:292011. december 12., 11:29
– Mikor találkozott először a szőlészettel, borászattal?
– Nálunk ez családi tradíció, a dédszülők és nagyszülők is vincellérek voltak. Édesapámnak is volt egy kéthektáros szőlőse a Dunántúlon. Gyerekként itt találkoztam a szőlővel meg a borral, majd később az egyetemet is ebben a témában végeztem, és innentől kezdve megpecsételődött a sorsom.
– Ez olyan vészjóslóan hangzik. Voltak más tervei is?
– Igen, voltak más elképzeléseim. Van egy nagyon aranyos hobbim, a sütés-főzés. Fiatal koromban jobb szerettem volna abba az irányba indulni. Most viszont így tökéletes, mert az ételt és a bort is el tudom készíteni.
– Tehát győzött a családi hagyomány. Hol és miként kezdte a szakmát?
– Az iskolák elvégzése után Magyarország akkor legnagyobb borászati üzeménél, az Egervinnél helyezkedtem el. Huszonkét évig dolgoztam a borgyárban, az utolsó hat évben a cég főborászaként tevékenykedtem. 2004-ben még mindig az Egervinnél dolgoztam, amikor az Év borászának választottak Egerben. A kitüntetés adta a lendületet, hogy 2005-ben magánvállalkozást indítsak. Jelenleg egy 27 hektáros ültetvényen dolgozunk, és négy borospincét tartunk fenn.
– Miért döntött úgy, hogy saját vállalkozásba fog?
– Már amikor az Egervinnél dolgoztam, kezdtünk szőlőt telepíteni, tehát tudatosan készültem arra, hogy valamikor, előbb vagy utóbb saját vállalkozásomat fogom irányítani. 2004–2005-ben olyan nagyra duzzadt a birtok, hogy muszáj volt egy borászatot elindítani.
– Akkor készült el az első Sike-bor?
– Nem, már előtte is volt egy kis hobbipince, ahol ilyen hobbiborokat készítettem. Először az volt a terv, hogy lányom lagzijára teszünk el bizonyos jó tételeket vagy a barátokkal majd beülünk borozgatni. Persze ahogy növekedett a birtok, egyre több lett a bor is, már nem tudtuk mind meginni, így indult a vállalkozás.
– Milyen szőlőfajtákkal dolgoznak?
– Eger egy fantasztikus borvidék, nagyon sok szőlő, legalább negyven fajta honos itt. Nekünk 17 fajta szőlőnk van, ez körülbelül fele-fele részben kék és fehér. Elsősorban hagyományos magyar fajtákat telepítettünk (Leányka, Olasz rizling, Hárslevelű), de azért vannak más típusú szőlők is, a Chardonnay, Szürkebarát. Köztudott, hogy Eger a Bikavér hazája, a bikavér pedig különböző vörösborok keveréke, legalább háromfélét kell benne összeházasítani. Mi viszont hatból készítjük, ehhez pedig sokféle kékszőlőt kell termeszteni.
– Számos magyarországi és nemzetközi bormustra résztvevője és nyertese. Mégis miért döntött úgy, hogy 2007-től kevesebb versenyre nevez be?
– A határokon belüli versenyeken továbbra is részt veszünk, viszont a külföldieken nem, mert nagyon drága a megjelenés. Igazából azt gondolom, hogy nem nagyon van ennek anyagi hozadéka, mivel mi nem emeljük a borok árát azért, mert valamelyik versenyen nyertek. Egyébként az elmúlt öt évben, mióta belefogtunk a vállalkozásba, Bordeaux-ban kétszer is nyertünk, egyszer arany-, egyszer pedig ezüstérmet. Tehát a részvétel borzasztó drága, és a fogyasztó díjak nélkül is érzi, hogy jó, minőségi bort iszik. Egy bor nem attól válik jóvá, hogy címkét ragasztunk rá, hanem hogy szívvel-lélekkel készítették.
– Mennyire ismertek, kedveltek a határokon túl a magyar borok? Milyennek látja a magyar borászat jövőjét?
– Magyarország kis ország, számos fantasztikusan jó borásszal, zseniális borvidékekkel. Minden magyar bornak meghatározó, különleges zamata van, pláne ha úgy vesszük, hogy minden borász a lelkét, valami egyedit ad boraihoz: különböző technológiával készítenek borokat. Magyarországon más-más ízvilágú borok készülnek. A külföldiek egyébként mindig nagyon rácsodálkoznak a magyar kézműves borok sokszínűségére.
– A Sike-szőlészet és pincészet stafétáját ki viszi majd tovább?
– Két nagy lányom van, akik jelenleg egyetemi szinten tanulják a borászatot. Ők majdnem biztos, hogy borászok lesznek. A harmadik, kisebbik lányom még gimnazista, valószínűleg ő is a borászatban fogja megtalálni a helyét, ha nem borász lesz, akkor értékesítéssel vagy a vendégekkel foglalkozik.
– Erdélyben mióta vannak jelen a Sike-pincészet borai?
– 2006-tól vagyunk itt az erdélyi piacon. Elég sok energiát fektettem a terjeszkedésbe, meg szívem csücske is Erdély, nagyon szívesen jövök kóstoltatni, látogatni.
– Az erdélyi borokat kóstolta?
– Sokfelé ugyan még nem néztem szét Erdélyben, de Küküllő menti borokat már kóstoltan, és nem olyan régen voltak nálunk egy rendezvényen a gyulafehérvári püspöki pincéből, onnan is kóstoltam nagyon finom Királylánykát.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
szóljon hozzá!