Legyen divat a magyar!

Évszázadok alatt formálódott, nemesedett a magyar díszviselet, a 19. századtól használatos nevén a díszmagyar. Napjainkban is használható viseletről beszélünk, nem népi, hanem nemzeti öltözetről, amely akár divat is lehet – legalábbis ezt a messzi célt tűzték ki az EMNT „divatdiktátorai”, akik egyelőre egy magyaros ruhabemutatóval kezdték a divatvilág meghódítását.

Szász Cs. Emese

2012. március 18., 09:182012. március 18., 09:18

2012. március 18., 18:052012. március 18., 18:05

Legyen divat a magyar! – ezzel a jelszóval szerveztek ruhabemutatót a nemzeti ünnep alkalmából Pilvaxszá alakult Múzeum Kávézóban. Tizennégy modell különböző stílusú magyaros ruhákat öltött magára, egyszerűbbet, vagy díszítettebbet, bársonyból vagy selyemből készültet, olyant, amely menyasszonynak való, de olyant is, amely bármely eseménynek ünnepi viselete lehet.
A bemutató legtöbb ruháját Szőcs Anna tervezte és varrta, a másik rész Demeter Irénkétől származik, akinek gyűjteménye van a fűzős díszmagyar ruhákból, s immár 15 éve adja kölcsön különböző alkalmakra, ezúttal a Pilvaxba is hozta el ezeket. Volt azonban néhány magyaros stílusú ruhát viselő hölgy, aki otthoni szekrényéből kapta elő öltözetét, hogy bemutassa azt a nemzeti ünnepen.
96 éves néni mellénye ihlette az első darabot
Szőcs Anna több mint tíz évvel ezelőtt egyszerűen valami különleges ruhát szeretett volna készíteni a lánya konfirmálására, amikor egy díszmagyar ruha került ki kezei közül. Akkor egy 96 éves néni díszmagyar ruhájának a felsőrészét kérte kölcsön a hétköznapokban könyvelőként dolgozó Szőcs Anna, és arról vette le az első mintát. Aztán lánya ruhája önmagát „reklámozta”, s ismerősök kezdték kérni, készítsen nekik is hasonló öltözetet. A díszmagyar ruhák szaporodtak, az akkori konfirmandus Blanka pedig azóta is büszkén hordja öltözetét, sőt édesanyja egy-egy bemutatóján akár a műsorvezető szerepét is vállalja. A Pilvaxban is Szőcs Blanka volt az, aki elkalauzolt minket a díszmagyar ruhák világában.
A díszmagyar história
A rögtönzött modellek és ruháik megtekintése közben kiderül az is, hogy honnan is ered a díszmagyar. Rómer Flóris művészettörténész volt az első, aki tudományos rangra emelte a viselettörténetet. A díszöltözet létrejöttéről így emlékezett meg: „1830 körül egy ruhaművész ezen magyartalan divatnak (a nyugat-európai divatot értette ezalatt) harczot izent és a régi magyar ruha szabását tanulmányozván, magyar divatképeket állított össze és e tekintetben az általános reformot vitte keresztül”. Az említett „általános reformhoz” a mesterek számára a 16-17. századi, a magyar történelmi múlt jelentős személyiségeiről készült metszetek szolgáltak mintául. Innen eredtek az ötletek, ezek formálták újjá a 19. századi bársonyokból, selymekből, a kor ízlésének megfelelően komponálva meg a ruhadarabok díszítését is. A firenzei, velencei, milánói és genovai selyem, damaszt, bársony első osztályú alapanyag volt ezekhez a míves, színes díszruhákhoz. A magyar főurak Isztambulból, és Görögországból is szereztek be kelméket. Később, színpompás kelmék után elterjedt az egyszínű fekete, mely az ellenállás, a magyarság jelképévé vált.
Párta, ha eladó a viselője
Az anyagok és díszítő elemek minősége a társadalmi hovatartozást mutatta. „Minél díszítettebb, drágább anyagból készült, annál jómódúbb volt az illető. Én sima bársonyból varrom leginkább ruhákat” – szögezi le a ruhák megálmodója, aki csupán az 1920-as évekre jellemző menyasszonyi ruha esetében használt selymet. Az ara viselete fehér szaténselyemből és hímzett csipkéből készült, zsinórozása és gyöngyözése ezüstözött, a ruha éke, az apró gyöngyszemekkel díszített párta, s a hozzá való hímzett fátyol.
Szőcs Anna ruhái közt van sima, fekete bársonyból készült viselet, óarany zsinórozással, kézzel felvarrt színjátszó üveggyöngyökkel, meg egy bordó, amelyet ezüst gyöngyszemek tesznek egyedivé, mindkettő a „nagyasszonyok” ruhája. A fiatal lányok számára is ékes ruhaköltemények kerültek bemutatásra, ezek elengedhetetlen kelléke a párta, amely bizonyítja, hogy viselője hajadon, de a ruhakölteményhez tartozhat hímzett kötény is.
A szervezők elárulják a ruhákon több ezer gyöngyszem, több tíz méter zsinór van, díszítése pedig igazi kézi munka. Még egy négy éves fiúcskára is díszmagyar mellényke kerül, a hagyományőrzést ugyanis nem lehet túl korán elkezdeni. A díszmagyar öltözetek több mint száz évig részesei voltak a magyar történelem ünnepeinek és gyászának, így az 1848-49-es szabadságharcnak is, s ma is megállják a helyüket.

Legyen divat a magyar! – ezzel a jelszóval szerveztek ruhabemutatót a nemzeti ünnep alkalmából Pilvaxszá alakult Múzeum Kávézóban. Tizennégy modell különböző stílusú magyaros ruhákat öltött magára, egyszerűbbet vagy díszítettebbet, bársonyból vagy selyemből készültet, olyant, amely menyasszonynak való, de olyant is, amely bármely eseménynek ünnepi viselete lehet.

A bemutató legtöbb ruháját Szőcs Anna tervezte és varrta, a másik rész Demeter Irénkétől származik, akinek gyűjteménye van a fűzős díszmagyar ruhákból, s immár 15 éve adja kölcsön különböző alkalmakra, ezúttal a Pilvaxba is hozta el ezeket. Volt azonban néhány magyaros stílusú ruhát viselő hölgy, aki otthoni szekrényéből kapta elő öltözetét, hogy bemutassa azt a nemzeti ünnepen.

96 éves néni mellénye ihlette az első darabot

Szőcs Anna több mint tíz évvel ezelőtt egyszerűen valami különleges ruhát szeretett volna készíteni a lánya konfirmálására, amikor egy díszmagyar ruha került ki kezei közül. Akkor egy 96 éves néni díszmagyar ruhájának a felsőrészét kérte kölcsön a hétköznapokban könyvelőként dolgozó Szőcs Anna, és arról vette le az első mintát. Aztán lánya ruhája önmagát „reklámozta”, s ismerősök kezdték kérni, készítsen nekik is hasonló öltözetet. A díszmagyar ruhák szaporodtak, az akkori konfirmandus Blanka pedig azóta is büszkén hordja öltözetét, sőt édesanyja egy-egy bemutatóján akár a műsorvezető szerepét is vállalja. A Pilvaxban is Szőcs Blanka volt az, aki elkalauzolt minket a díszmagyar ruhák világában.

A díszmagyar história

A rögtönzött modellek és ruháik megtekintése közben kiderül az is, hogy honnan is ered a díszmagyar. Rómer Flóris művészettörténész volt az első, aki tudományos rangra emelte a viselettörténetet. A díszöltözet létrejöttéről így emlékezett meg: „1830 körül egy ruhaművész ezen magyartalan divatnak (a nyugat-európai divatot értette ezalatt) harczot izent és a régi magyar ruha szabását tanulmányozván, magyar divatképeket állított össze és e tekintetben az általános reformot vitte keresztül”. Az említett „általános reformhoz” a mesterek számára a 16–17. századi, a magyar történelmi múlt jelentős személyiségeiről készült metszetek szolgáltak mintául. Innen eredtek az ötletek, ezek formálták újjá a 19. századi bársonyokból, selymekből, a kor ízlésének megfelelően komponálva meg a ruhadarabok díszítését is. A firenzei, velencei, milánói és genovai selyem, damaszt, bársony első osztályú alapanyag volt ezekhez a míves, színes díszruhákhoz. A magyar főurak Isztambulból és Görögországból is szereztek be kelméket. Később, színpompás kelmék után elterjedt az egyszínű fekete, mely az ellenállás, a magyarság jelképévé vált.

Párta, ha eladó a viselője

Az anyagok és díszítő elemek minősége a társadalmi hovatartozást mutatta. „Minél díszítettebb, drágább anyagból készült, annál jómódúbb volt az illető. Én sima bársonyból varrom leginkább ruhákat” – szögezi le a ruhák megálmodója, aki csupán az 1920-as évekre jellemző menyasszonyi ruha esetében használt selymet. Az ara viselete fehér szaténselyemből és hímzett csipkéből készült, zsinórozása és gyöngyözése ezüstözött, a ruha éke, az apró gyöngyszemekkel díszített párta, s a hozzá való hímzett fátyol.

Szőcs Anna ruhái közt van sima, fekete bársonyból készült viselet, óarany zsinórozással, kézzel felvarrt színjátszó üveggyöngyökkel, meg egy bordó, amelyet ezüst gyöngyszemek tesznek egyedivé, mindkettő a „nagyasszonyok” ruhája. A fiatal lányok számára is ékes ruhaköltemények kerültek bemutatásra, ezek elengedhetetlen kelléke a párta, amely bizonyítja, hogy viselője hajadon, de a ruhakölteményhez tartozhat hímzett kötény is.

A szervezők elárulják, a ruhákon több ezer gyöngyszem, több tíz méter zsinór van, díszítése pedig igazi kézi munka. Még egy négyéves fiúcskára is díszmagyar mellényke kerül, a hagyományőrzést ugyanis nem lehet túl korán elkezdeni. A díszmagyar öltözetek több mint száz évig részesei voltak a magyar történelem ünnepeinek és gyászának, így az 1848–49-es szabadságharcnak is, s ma is megállják a helyüket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban

Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban
2025. május 13., kedd

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely

Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely
2025. május 13., kedd

Kétszáz munkagép a terepen, kezdődhet az autópálya-építés

Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.

Kétszáz munkagép a terepen, kezdődhet az autópálya-építés
2025. május 12., hétfő

Már megfelelő hozzáállással és alázattal is nagyban csökkenthető a balesetek száma

A felelősségteljes motorozás népszerűsítése mellett a közlekedésbiztonság erősítése és a motoros közösség összekovácsolása – ezeket a célokat tűzte ki a hétvégi marosszéki Think and Ride, Stay Alive! nevű esemény.

Már megfelelő hozzáállással és alázattal is nagyban csökkenthető a balesetek száma
2025. május 12., hétfő

Nagyszabású ellenőrzéseket tartottak a rendőrök Maros megye útjain

Csaknem kétszáz olyan gépkocsivezetőt állítottak meg a Maros megyei rendőrök az elmúlt napokban, akik megszegték a közlekedési szabályokat.

Nagyszabású ellenőrzéseket tartottak a rendőrök Maros megye útjain
2025. május 12., hétfő

Egy színpadon a hat erdélyi hivatásos magyar táncegyüttes

Idén a Maros Művészegyüttes lesz a házigazdája az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának, amely a régió magyar zene- és táncművészeinek szakmai fórumot és találkozóhelyet, a nézőknek sokszínű táncszínházi műsort kínál napokon át.

Egy színpadon a hat erdélyi hivatásos magyar táncegyüttes
2025. május 11., vasárnap

Lopás és sírgyalázás gyanújával vettek őrizetbe két fiatalt Mezőbándon

Három házkutatást hajtottak végre a rendőrök vasárnap a Maros megyei Mezőbánd községben, egy lopási ügyben folytatott nyomozás részeként. A rendőrök négy gyanúsítottat állítottak elő.

Lopás és sírgyalázás gyanújával vettek őrizetbe két fiatalt Mezőbándon
2025. május 10., szombat

Két medvét fogtak be a marosvásárhelyi állatkert területén

Két medvét fogtak be péntekről szombatra virradó éjszaka Marosvásárhelyen, és további beavatkozásokra is készülnek.

Két medvét fogtak be a marosvásárhelyi állatkert területén
2025. május 09., péntek

Meghallgatták a városlakók kérését: újra lesznek Szovátai Napok

Többéves kihagyás után hétvégén újra megrendezik a Szovátai Napokat. Május 10–11-én kézművesvásárral, gulyásfőző versennyel, koncertekkel és néptáncelőadásokkal várják az érdeklődőket.

Meghallgatták a városlakók kérését: újra lesznek Szovátai Napok
2025. május 08., csütörtök

Megtalálták az eltűnt Maros megyei kiskorút

A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.

Megtalálták az eltűnt Maros megyei kiskorút
Megtalálták az eltűnt Maros megyei kiskorút
2025. május 08., csütörtök

Megtalálták az eltűnt Maros megyei kiskorút