Deák Ferenc 1865 húsvétján közölte írását a Pesti Naplóban. A „húsvéti cikkként” emlegetett írás nemcsak a magyar politikai élet új korszakát nyitotta meg, hanem lelki, erkölcsi fordulatot is kínált egy megtört, sebzett nemzet számára.
Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében.
Amikor megkérdezik Böjte Csaba ferences szerzetest, hogy mit főzzenek neki, örömmel gondol vissza azokra a téli estékre, amikor főtt vagy sült krumpli került az asztalra, savanyú tejjel, káposztalével.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
Városi „blokkos” leányként nőttem fel, annyi közöm volt a falusi gazdálkodáshoz, amennyit a nagyszüleimnél láttam. Kicsit több mint tíz éve költöztem falura, és bevallom, egyik legnagyobb fejlődésemnek azt tartom, hogy megtanultam tyúkot vágni.
A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése.
Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.
A dióka sütemény remek húsvéti finomság, mert a hagyományos ízeket idézi, mégis egy kis különlegességet csempész az ünnepi asztalra.
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata. Fehér Gizella Mária népi iparművésszel arról is beszélgettünk, hogy mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, az emberekről, a világ különös rendjéről.
A húsvét egyik legkiemelkedőbb étke a bárány, de ha valami igazán különleges, finom és egyedi alternatívát keresel a hagyományos húsvéti bárányételek mellett, próbáld ki ezt a párolt báránycsülköt!
A nagy csalán, a gyermekláncfű, a kerek repkény, az érdes hagyma és a júdásfüle gomba hatásairól és felhasználási módjairól mesélek az alábbiakban.

Sepsiszentgyörgyön az ünnepvárás része a regölés is, amelyet harminc éve elevenített fel a Guzsalyas Alapítvány.
Zenéjük merész, a dalok szövege szókimondó, stílusok eklektikus és energikus – a kolozsvári A Csajod üde frissességet hozott és folyamatosan hoz az erdélyi magyar zenei palettára. A bandának a közelmúltban jelent meg az új, Ennyi című albuma.
A húsvéti ünnepkör egyik legszebb hagyománya a tojásírás, amely a megújulás, az élet és a közösségi élmények szimbóluma. Salamon Éva tojásíró mesél a díszített tojások mögötti jelentésekről, a régi motívumok eredetéről.
A poke bowl egy étkezési stílus, jól összeválogatott és találó alapanyagokat rakunk össze egy félgömb tálba.
Az Etnospot a Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisaként Székelyföld szívében kínál interaktív, kulturális élményeket. A központ a jövő generációi számára teszi elérhetővé a néprajzi ismereteket és örökséget.
Sok esetben az egyszerűbb jobb. Úgy gondolom, a húsvéti menüt sem kell túlgondolni, érdemes elővenni a régi jól bevált recepteket.
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
A gyermekkori ízeket emlegette fel Márton Árpád festőművész, amikor a kedvenc ételeiről kérdeztük.