Az élelmiszer-pazarlás összetett jelenség – sok oka van, a modern életstílustól kezdve a fogyasztói szokásokon át egészen az információhiányig.
2025. augusztus 05., 09:152025. augusztus 05., 09:15
2025. augusztus 05., 16:132025. augusztus 05., 16:13
De van egy kevésbé látható szempont is: a társadalmi és történelmi háttér, amely ma is formálja a viszonyunkat az ételhez.
A 20. század nagy részét szűkösség, háborúk, gazdasági válságok és a szocializmus jellemezte. Őseink megtanulták beosztani, tartósítani, félretenni – a „hiány kultúrája” mélyen belénk ivódott.
A rendszerváltás után megteltek a boltok polcai, minden elérhetővé vált, és az élelmiszer fokozatosan elveszítette korábbi értékét. Megjelent a pazarlás, sokszor a szabadság vagy a jólét jeleként.
Ez a két hatás – a felhalmozás ösztöne és a modern fogyasztói szemlélet – ma is együtt él bennünk. És ez fontos szerepet játszik abban, hogy évente átlagosan 72 kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként.
Fontos látnunk, hogy ezek a szempontok csak egy szeletét jelentik a teljes képnek – de segíthetnek jobban megérteni, miért viselkedünk úgy, ahogy. Ha ezt felismerjük, könnyebb változtatni is.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!