Az élelmiszer-pazarlás összetett jelenség – sok oka van, a modern életstílustól kezdve a fogyasztói szokásokon át egészen az információhiányig.
2025. augusztus 05., 09:152025. augusztus 05., 09:15
2025. augusztus 05., 16:132025. augusztus 05., 16:13
De van egy kevésbé látható szempont is: a társadalmi és történelmi háttér, amely ma is formálja a viszonyunkat az ételhez.
A 20. század nagy részét szűkösség, háborúk, gazdasági válságok és a szocializmus jellemezte. Őseink megtanulták beosztani, tartósítani, félretenni – a „hiány kultúrája” mélyen belénk ivódott.
A rendszerváltás után megteltek a boltok polcai, minden elérhetővé vált, és az élelmiszer fokozatosan elveszítette korábbi értékét. Megjelent a pazarlás, sokszor a szabadság vagy a jólét jeleként.
Ez a két hatás – a felhalmozás ösztöne és a modern fogyasztói szemlélet – ma is együtt él bennünk. És ez fontos szerepet játszik abban, hogy évente átlagosan 72 kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként.
Fontos látnunk, hogy ezek a szempontok csak egy szeletét jelentik a teljes képnek – de segíthetnek jobban megérteni, miért viselkedünk úgy, ahogy. Ha ezt felismerjük, könnyebb változtatni is.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!