/ Liget

Az énekesnek értenie kell a dalokat, azok mondanivalóját, tudnia kell, mekkora hatalom van a torkában és hogyan használja azt – állítja Fábián Annamária népdalénekes, aki nemrégiben Székelyudvarhelyen énekelt népdalokat az Abásfalvi cigányzenekar kíséretében. Az est sikerei napok múltán is látványosak.

Van, aki azt gondolja, halmozottan hátrányos helyzetű az, aki keresztény, értelmiségi, ráadásul még nő is. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az a tíz hölgy, akik a Nőszirom beszélgetőkötet szereplői.

Hivatása: mesemondó – mondhatjuk Zalka Csenge Virágról, aki bizony azzal keresi a kenyerét, hogy a nagyvilágba jár mesét mondani. S hogyan is alakult ez?  Igaz, egész pici korától meséltek a szülei és a nagyszülei élő szóban, de benne is volt egy ösztönös késztetés arra is, hogy továbbadjon egy jó sztorit.

Helytelenül ismerjük idegösszeomlásként a fogalmat, de tény, hogy – ahogy mondani szokták – bárkinél lemerülhet az elem, vagy kicsordulhat a pohár egy apró, utolsó csepptől. A csíkszeredai Dorgó Attila pszichiáter szakorvossal jártuk körül a témát, azért is, hogy eloszlassunk néhány tévhitet.

Azok akik a város közelségét szeretik, de nem kívánnak része lenni a zajos, füstös hétköznapjainak, ide költöznek ki, a Marosvásárhelytől alig tíz kilométerre fekvő Csejdre. A település egyszere nevezhető város közeli, de rejtőzködő közösségnek is.

Négyévesen nagyon félt a villámoktól, ezért nagyapja átejtette a tűzkeresztségen: majdnem szó szerint. Innen származtatja csodálatát az időjárási jelenségek iránt Nagy István. A szentegyházi meteorológiai állomás működtetőjeként ismert fiatal hobbijából később életforma lett.

A mese minden élethelyzetre kínál megoldást, szorongást old, szórakoztat, segít eligazodni a világban – mondja Szabó Enikő sepsiszentgyörgyi meseterapeuta. Azt is megtudtuk, miért nem ugyanez a hatása a rajzfilmnézésnek, és hogy miért jók az én-mesék.

Volt már korábban egy színházi fesztiválja Szatmárnémetinek, amit megszüntettek, most Tranzit Feszt néven élesztették újra. Villáminterjúnkban Bessenyei Gedő Istvánnal, a Harag György Társulat művészeti igazgatójával a fesztivál tanulságairól beszélgettünk.

Öt év után új kötettel rukkolt elő a székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér: nem terheli olvasóit, mondja, és az „átmeneti” könyveknek sem híve. Ezúttal azonban nem csak a legújabb, Mednevéző címet viselő kötetről, hanem a vadonhoz és nagyvadakhoz fűződő viszonyáról is faggattuk.

Néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekkor egyet jelentett a biciklizéssel, fogócskával, fára mászással, bújócskával és persze az olvasással, családi beszélgetésekkel, kirándulásokkal. Egyszóval rengeteg mozgással, mely során a gyerek kihasználta az egész rendelkezésére álló teret. Ma pedig...

A 21. század emberének egyik legnagyobb kihívása talán az, hogy hogyan találja meg mindennapjaiban az egyensúlyt ahhoz, hogy felgyorsult életritmusa ne váljon ellenségévé. Életünk minden területe ugyanis tele van káros anyagokkal, amelyek hormonegyensúlyunk felbomlásához vezethetnek, legyen szó élelmiszerről vagy kozmetikumról.

Megjelent az első erdélyi magyar folytatásos képregény, a Fantomatika első, októberi száma. Kíváncsian vettük kézbe, lapoztuk, csodálkoztunk rajta. Benyomásainkat pedig meg is írjuk.

Az előző években az együttélés, a határok, vagy éppen a káosz architektúrája volt a téma, ezúttal pedig a létformák témában alkothattak és vehetnek részt az ötödik Hargita Szalonon. De hogyan is jött létre a Hargitai Szalon, melyek az előzmények, és hogy mit kell figyelembe venni egy ilyen tárlat rendezésekor?

Ugye mindenki szívesen sminkeli ki magát egy-egy szürke, borús őszi napon, hisz sokat javíthat a komorságunkon egy igazán jó smink. De még egy hosszabb munkanap után vagy egy átbulizott éjszaka utáni összegyűrődött arcunkat is felvillanyozhatja a smink. De vajon mit is tegyünk magunkra, hogy az trendi is legyen?