
Barbara nemrég még tipikus tinédzser volt
Fotó: Barabás Ákos
Nem olyan rég még egyszerű diáklány volt, tipikus tinédzserkori örömökkel és problémákkal Geréb Barbara. Magassága miatt sokat ugratták diáktársai, s mégis talán pont ez az oka annak, hogy egy modellögynökség megtalálta. Egy budapesti osztálykiránduláson változott meg az élete: éppen egy McDonald's-ból jött ki, amikor egy ügynökség emberei azzal állították meg, hogy szerintük modellkedésre született. Azóta volt már fotózása Párizsban, Magyarországon, nemrég a Glamour magazin lapjain is láthattuk, közben pedig az orvosi egyetemre is sikeresen felvételizett.
2018. január 26., 14:002018. január 26., 14:00
Tizedik osztályos volt Barbi azon az ominózus osztálykiránduláson, amikor két fiatalember leszólította, hogy szeretne-e modellkedéssel foglalkozni, és adtak neki egy névjegykártyát. Barbi akkor fel sem fogta, mi történik, de később a közösségi médián keresztül újra megkeresték, felvették a kapcsolatot édesanyjával is. Ők ekkor kiutaztak Budapestre, ahol az ügynökségen részletesen elmagyarázták nekik, mi áll a felkérés mögött. A megbeszélés után néhány héttel érkezett a szerződés is, majd elkezdődtek a tesztfotózások, ezeknek az a lényege, hogy megismerjék a modellt, megfigyeljék, milyen az arca, közben tanították őt a színpaid mozogásra, a kamera előtti viselkedésre is. Így készült el a fiatal lány portfóliója, ami felkerült az ügynökség oldalára, ahonnan rátalálhatnak a különböző reklám- és divatfotózások szervezői vagy éppen kifutóra modelleket keresők. Érdekességképpen Barbarától azt is megtudtuk, hogy
Nem sokkal a portfólió elkészülte után érkezett az első párizsi felkérés is: a Viva ügynökség felvette a kapcsolatot Barbara ügynökségével, amely jónak találta az ajánlatot, és továbbította a lánynak, aki édesanyjával utazott a francia fővárosba. Először csak beszélgettek vele, megfigyelték, majd pár hónap múlva ismét kiutazott a munkára. Egyébként ennél az ügynökségnél olyan neves modellek dolgoznak, mint Vanessa Axente vagy Doutzen Kroes, Emily Ratajkowsky.
Smink, haj – sok az előkészítő munka egy-egy fotózáson
Fotó: Ajkai Dávid
Barbarának nagyon tetszett, nemcsak a profi munka, hanem a tapasztalatszerzés miatt is. Kiskorú lévén édesanyja minden felkérésre elkísérte. Az elején nehéz volt belerázódni – mesélte Barbi. Volt három tesztfotózás, ahol tanították mozogni, viselkedni a fényképezőgép előtt, terepen, ugyanakkor alkalmazkodni más modellekhez is.
A profizmus mellett hihetetlen kedvességet tapasztaltak, mindenhol odafigyeltek rájuk. Nevetve emlékszik vissza, hogy amikor bemutatták a párizsi ügynökség embereinek,
és ezt nemcsak a bemutatkozás alkalmával, hanem minden látogatáskor, máskülönben megsértődnek.
Közben Barbara édesanyjától megtudjuk, még mielőtt a budapesti ügynököknek feltűnt volna lánya, Székelyudvarhelyen is segített egy tervezőpárosnak bemutatni a kollekcióját, s ott már mondogatták, hogy érdemes lenne megélhetésszerűen kipróbálni ezt a szakmát. Akkor Barbinak édesanyja tanácsolta, hogy legyen türelemmel, mert „ha ennek a kapunak ki kell nyílnia, akkor ki fog”. És igaza lett.
Amikor egy magazint lapozgatunk, modelleket nézegetünk, természetesnek tartjuk, hogy tetszik, hogy mutatós, hiszen szakértőcsapat gondoskodik a hibátlan látványról. De azt, hogy valójában milyen kemény munka folyik a színfalak mögött, csak azok tudják, akik benne vannak.
A Glamour stúdiójában munka közben
Fotó: Ajkai Mónika
Barbi azt mondja, meg kell felelni bizonyos szabályoknak, például a modell nem változtathat külsején, nem szedheti a szemöldökét, nem hordhat épített körmöket, nem festhet hajat, nem változhatnak a méretei, és egészségesen kell étkeznie. Előre tisztázták, hogy milyen típusú fotózásokat nem vállalhat, mivel eddig kiskorú volt, fehérnemű-fotózás nem jöhetett szóba, de azokat a felkéréseket is visszautasíthatja, amelyek nem felelnek meg neki. Egyébként a munkához hihetetlen koncentrációra van szükség, azonnal észreveszik, ha kiesik a szerepből – mesélte.
– fogalmazza meg talán magának is az ifjú modell. Hozzáteszi: volt olyan, hogy tizenkét órát kellett dolgoznia, de munka közben fel sem tűnt az idő múlása. Előfordul, hogy négy fotóért dolgoznak ennyit. Van, hogy elkészül egy frizura, ami mégsem megfelelő, és elölről kell kezdeni az egészet. „Órákig tupírozták, igazították a hajamat, nagyon szép lett, de a stylist nem erre gondolt, ezért lebontották, megmosták, és kezdték elölről” – avat be a kulisszatitkokba Barbi.
Nem olyan könnyű egy fotózás, mint ahogy kívülről látszik
Fotó: Ajkai Mónika
Gyakorlatban tanul, mozgást, járást, viselkedést. „Nagyon sokat segítettek, elmondták, hogyan járjak, megmutatták a mozdulatokat, majd egyedül is gyakoroltam” – avat be a részletekbe. Eddig mindig profi stábbal dolgozott, amely segítette, de úgy érzi, nagyon sokat fejlődött az elmúlt két év alatt is. Azt is elmondta, hogy mindig imádta a ruhákat, nagy álma egy híres brit ruhamárka, a Burberry reklámkampányában szerepelni.
Nem volt könnyű az sem, hogy a közvetlen környezettel, például a nagymamával megértesse, nem az ördögtől való szakma ez, nem kell olyasmit csinálni, amit szégyellnie kéne, és tisztességesen bánnak vele, hiszen komoly ügynökségekkel dolgozik. Ugyanakkor az iskolában sem volt egyszerű, amíg megszokták diáktársai, hogy mivel foglalkozik. Ha el kellett kérezkedni egy-egy munka miatt, azt a tanárok sem nézték jó szemmel.
Egy modellen minden tökéletes kell legyen
Fotó: Ajkai Dávid
Később újabb dilemmákkal találta szembe magát, mert az érettségi ideje alatt lett volna egy komoly szingapúri felkérése. Egy héttel az orvosi egyetemre való felvételi előtt elvállalta Budapesten a Magyar Glamour fotózását, a felvételije mégis sikerült.
Amikor arról kérdeztem, hogyan tudja összeegyeztetni azt a világot a mindennapokkal, azt mondta:
A jövőben sem lesz könnyű dolga, mert egyik álmáról sem akar lemondani: folytatná orvosi tanulmányait, de a modellkedést sem hagyná abba.
Egyik életéről sem szeretne lemondani
Fotó: Barabás Ákos
Azoknak, akik ebben a szakmában szeretnének elhelyezkedni, azt javasolja, hogy ha tényleg élvezik, ne féljenek belevágni, de fiatalon ne csinálják egyedül, és nézzék meg jól, kivel kötnek szerződést, csak komoly, ellenőrizhető ügynökségekkel tárgyaljanak.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!