Nem a divat, inkább a kortársak diktálnak

a legtöbbet a kolozsvári helyszín férfi egyetemistái (átlag 250 lej/hó) költenek, míg a legkevesebbet a csíkszeredai helyszín nőnemű egyetemistái (átlag 122 lej).

amíg a férfiak zöme havonta párszor, vagy ennél ritkábban vásárol ruházati terméket, a nők esetében többen vannak azok, akik akár hetente is shoppingolnak. Úgy tűnik tehát, hogy a válaszoló férfiak ritkábban, de drágább termékeket vásárolnak, míg a nők gyakrabban vesznek ,,apróságokat”. Ezt az eredményt a fókuszcsoportos vizsgálatok is jelzik, amelyekből kiderült, hogy a nők esetében a ruhavásárlás valóban megjelenik terápiaként, illetve szórakozásként, míg a férfiak esetében inkább a racionalitás kerül előtérbe. (Pl. a férfiak esetében többször elhangzott, hogy ha szükségük van egy új ruhadarabra, körülnéznek a piacon, és választanak egy drágább, minőségi darabot, mert nem szeretnének minden évben újat venni. Ezzel szemben a nők különböző alkalmaknak megfelelően többet is vesznek egy adott ruhadarabból, és a mennyiség sokszor a minőség rovására megy.)

Népszerűek a turkálók

A vásárlás legnépszerűbb helyszíneit a second-hand (turkálók) és outlet (kifutó termékeket árusító) boltok képezik, ezeket a plázák és az online boltok követik. Furcsamód

Ezt a helyzetet is alátámasztják az interjús vizsgálatok, ahol kiderült, nem csupán a kedvezőbb árak miatt preferálják a válaszadók a turkálókat, outleteket, hanem azért is, mert egyedibb darabokat, esetenként limitált szériákat, ,,kincseket” találnak ezeken a helyeken, illetve úgy érzik, hogy a turkálókban megtalálható fast fashion (a luxusmárkák dizájnjainak megfizethető áron való másolására épülő) márkák jobb minőségűek, mint a plázákban található társaik. A plázázás és az online boltok látogatása inkább piackutatási jelleggel bír a válaszadók körében, ahol a fiatalok informálódnak a trendekről, majd az ezekhez passzoló ruhadarabok megszerzését az olcsóbb outletekben és turkálókban teszik meg.

Kreatív megoldások

A divattal kapcsolatos információszerzés legfontosabb forrásait a plázák és online boltok kínálatain túl a barátok és kollégák öltözetei, az utca divatja, illetve a közösségi média vonatkozó tartalmai képezik. Ez a jelenség egybecseng a szakirodalom azon megállapításaival, amely értelmében a trendek professzionális divatsajtóban való megjelenítése kevésbé fontos a fiatal generációnak.

sőt sokkal inkább a referenciacsoportok ,,öltözködősebb” tagjai. A divat és divatosság fogalma a diákok esetében nem egy elvont fogalom, ami csak tehetősebb csoportok kiváltsága: kreatív öltözködéssel, ötletes kombinációkkal igenis lehet divatos lenni – vallják a kutatás résztvevői.

ami kétszer olyan fontos, mint a márkás, vagy a trendi öltözék. Ezzel együtt örvendetes, hogy a kreatívan összeállított outfit képezi a jólöltözöttség második fontos kritériumát.

Márkaérzékenység Csíkszeredában

A márka-érzékenység a fast fashion márkákkal kapcsolatos elfogultságot jelzi. A kérdőív eredményei alapján a válaszolók valamivel több mint felének van kedvenc divatmárkája (többségében fast fashion márkák), a többiek nem tekinthetők márka-hűségesnek, és ez az arány helyszíntől függetlenül megjelenik. Annak ellenére, hogy a kedvenc márkák szinte minden esetben fast fashion márkák, amelyek minőségével kapcsolatosan fontos kérdőjelekre bukkanhatunk egy egyszerű Google-keresés alapján is, a válaszolók ezen márkák minőségét, tartósságát is kiemelik a márkák által kínált vagányság-faktor mellett. Meglepő volt ilyen értelemben azzal szembesülni a fókuszcsoportokon, hogy a nagy többség inkább dicsért, mintsem elmarasztalt egy-egy fast fashion márkát.

A kutatás másik meglepő eredménye, hogy a csíkszeredai helyszín diákjai márka-érzékenyebbnek tűnnek, mint a másik két helyszín hallgatói. Esetükben – és főleg a férfiaknál – magasabb azok aránya, akik egy-egy termék kiválasztásakor fontosnak tartják az adott termék márkáját. Ha ezt összevetjük azzal az eredménnyel, hogy a csíkszeredaiak költik a legkevesebbet a ruházati cikkekre, azt mondhatjuk, hogy az öltözködésre fordított kevésbé kedvező anyagi helyzet közepette a válaszolók szemében megnő a márkás ruhák értéke, egyfajta státusszimbólummá válnak.
Ezen túlmenően és helyszíntől függetlenül, egy adott ruhadarab kiválasztásakor

Inkább hasonulni szeretnek

Összegezve a Sapientiás eredményeket azt mondhatjuk, hogy amennyiben a divatot a trendek követésével asszociáljuk, a diákok kevésbé mondhatók trendkövetőnek, ugyanakkor öltözékükben igyekeznek megfelelni a kortársak és az alkalom elvárásainak, nem igazán szeretnek tévedni, és inkább hasonulni, mintsem kitűnni szeretnének a társaik közül.