
Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl a kilencvenes évek népszerű bankrablójának történetét
Fotó: Szabó Adrienn
A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl Ambrus Attila történetét, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
2018. január 31., 15:212018. január 31., 15:21
2018. február 01., 12:262018. február 01., 12:26
Hogy a magyar néplélekben továbbra is él a betyárromantika, azt egyrészt az bizonyítja, hogy a kilencvenes években egy nemzet követte nem kis kárörömmel a híreket, amelyek arról szóltak, hogy egy rejtélyes rabló egymás után több postahivatalt és bankot is kirabolt, a rendőrség pedig hosszú-hosszú ideig képtelen volt a nyomára bukkanni, másrészt az is, hogy
A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl a történetet, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
Visszaemlékezésekből, flashbackekből álló történetet látunk, amelyet az Ambrust kihallgató nyomozó és a Viszkis közötti párbeszédek foglalnak keretbe.
Fotó: Szabó Adrienn
Az szinte már közhelyes, hogy a több évszázados, egymást követő idegen megszállások, majd a kommunista diktatúra nyomán tekintünk gyanakvással a hatalom képviselőire, ezért is szórakoztak sokan jól, amikor a csíki származású hokis, Ambrus Attila hosszú időn keresztül bohócot csinált a rendőrökből. Ráadásul az volt a rablóprivatizáció és a vadkapitalizmus korszaka, amelyben valahogy szimpatikusnak tűnt a bankokat igazi nonsalansszal, egy-két pohár whisky elfogyasztása után kiraboló figura.
– holott a Robin Hoodról szóló legendákkal szemben neki esze ágában sem volt a szegényekkel, rászorulókkal megosztani a lopott pénzt, azt ugyanis autóra, luxuséletre és a barátnőjére költötte. Nos, pont ez az ellentmondás az, amit A Viszkis valahogy nem tud kidomborítani.
Felvillan egy rövid jelenetben a kommunizmus...
Fotó: Szabó Adrienn
...a főszereplő gyerekkora, a javítóintézet
Fotó: Szabó Adrienn
Visszaemlékezésekből, flashbackekből álló történetet látunk, amelyet az Ambrust kihallgató nyomozó és a Viszkis közötti párbeszédek foglalnak keretbe. Felvillan egy rövid jelenetben a főszereplő gyerekkora, a javítóintézet, a Budapestre szökés, majd egy-két snitt erejéig a beilleszkedés nehézségei. De mivel csak bele-belekapkod az eseményekbe, mélyebb összefüggéseket nem is tud megmutatni. Az ugyanis motivációnak arra, hogyan válik valakiből az egyik legismertebb kortárs bűnöző, még akkor is sovány, ha valóban felháborító, hogy a nehéz gyerekkorú, a templomi perselyt gyerekcsínyként megdézsmáló, magának a moziban a kólát megengedni sem tudó erdélyi srácot Budapesten lerománozza a barátnője jól szituált, fennhéjázó édesapja.
Hollywoodi klisék vannak benne szép számmal
Fotó: Szabó Adrienn
Az egész film olyan, mintha a rendező belenyúlt volna egy, a legelcsépeltebb hollywoodi kliséket tartalmazó dobozba, és egymás után vette volna ki, majd illesztette volna egymás után a benne talált, legmodorosabb elemeket a félhomályos, lepukkant irodában zajló kihallgatástól a látványos bankrablásig és az autós üldözésig. Az pedig egyenesen kétségbeejtő, mennyire
A film jobb részei azok, amelyekben néha westernes (vagy talán találóbb az „easternes” jelző) a hangulat, ám még ez sem tudja eloszlatni azt az érzést, hogy az alkotás nem is kis mértékben inkább a Discovery Channel számára készített dokumentumműsorokat idézi.
Lepukkant irodában zajló kihallgatástól a látványos bankrablásig és az autós üldözésig van benne minden
Fotó: Szabó Adrienn
Ambrus Attila történetében nem csak az érdekes, hogy hogyan vált bűnözővé, hanem legalább ennyire az is, hogy a büntetését letöltve hogyan tudott visszailleszkedni a társadalomba. Ez azonban még mellékszálként sincs jelen a filmben, csupán egy, a jövőt megelőlegező poén erejéig, illetve a végén, amikor az általa készített cserépedényeket árulja egy vásárban. A Viszkis így nem igazán emlékezetes alkotás,
a kisujjában van a szakma. De ennél sokkal többet nem nyújt.
A színészi játék sem tud igazán kiemelkedővé válni
Fotó: Szabó Adrienn
A Viszkis
(Magyar akciófilm, 2017, 126 perc).
Rendezte: Antal Nimród.
Szereplők: Szalay Bence, Móga Piroska, Schneider Zoltán, Klem Viktor, Gazsó György.
Írta: Antal Nimród.
Kép: Szatmári Péter.
Zene: Yonderboi.
Értékelés az 1–10-es skálán: 7
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!