Betyárromantikától iparosmunkáig: filmkritika A Viszkisről
Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl a kilencvenes évek népszerű bankrablójának történetét
Fotó: Szabó Adrienn
A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl Ambrus Attila történetét, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
Balogh Levente
2018. január 31., 15:212018. január 31., 15:21
Hogy a magyar néplélekben továbbra is él a betyárromantika, azt egyrészt az bizonyítja, hogy a kilencvenes években egy nemzet követte nem kis kárörömmel a híreket, amelyek arról szóltak, hogy egy rejtélyes rabló egymás után több postahivatalt és bankot is kirabolt, a rendőrség pedig hosszú-hosszú ideig képtelen volt a nyomára bukkanni, másrészt az is, hogy
A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl a történetet, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
Visszaemlékezésekből, flashbackekből álló történetet látunk, amelyet az Ambrust kihallgató nyomozó és a Viszkis közötti párbeszédek foglalnak keretbe.
Fotó: Szabó Adrienn
Az szinte már közhelyes, hogy a több évszázados, egymást követő idegen megszállások, majd a kommunista diktatúra nyomán tekintünk gyanakvással a hatalom képviselőire, ezért is szórakoztak sokan jól, amikor a csíki származású hokis, Ambrus Attila hosszú időn keresztül bohócot csinált a rendőrökből. Ráadásul az volt a rablóprivatizáció és a vadkapitalizmus korszaka, amelyben valahogy szimpatikusnak tűnt a bankokat igazi nonsalansszal, egy-két pohár whisky elfogyasztása után kiraboló figura.
– holott a Robin Hoodról szóló legendákkal szemben neki esze ágában sem volt a szegényekkel, rászorulókkal megosztani a lopott pénzt, azt ugyanis autóra, luxuséletre és a barátnőjére költötte. Nos, pont ez az ellentmondás az, amit A Viszkis valahogy nem tud kidomborítani.
Felvillan egy rövid jelenetben a kommunizmus...
Fotó: Szabó Adrienn
...a főszereplő gyerekkora, a javítóintézet
Fotó: Szabó Adrienn
Visszaemlékezésekből, flashbackekből álló történetet látunk, amelyet az Ambrust kihallgató nyomozó és a Viszkis közötti párbeszédek foglalnak keretbe. Felvillan egy rövid jelenetben a főszereplő gyerekkora, a javítóintézet, a Budapestre szökés, majd egy-két snitt erejéig a beilleszkedés nehézségei. De mivel csak bele-belekapkod az eseményekbe, mélyebb összefüggéseket nem is tud megmutatni. Az ugyanis motivációnak arra, hogyan válik valakiből az egyik legismertebb kortárs bűnöző, még akkor is sovány, ha valóban felháborító, hogy a nehéz gyerekkorú, a templomi perselyt gyerekcsínyként megdézsmáló, magának a moziban a kólát megengedni sem tudó erdélyi srácot Budapesten lerománozza a barátnője jól szituált, fennhéjázó édesapja.
Hollywoodi klisék vannak benne szép számmal
Fotó: Szabó Adrienn
Az egész film olyan, mintha a rendező belenyúlt volna egy, a legelcsépeltebb hollywoodi kliséket tartalmazó dobozba, és egymás után vette volna ki, majd illesztette volna egymás után a benne talált, legmodorosabb elemeket a félhomályos, lepukkant irodában zajló kihallgatástól a látványos bankrablásig és az autós üldözésig. Az pedig egyenesen kétségbeejtő, mennyire
A film jobb részei azok, amelyekben néha westernes (vagy talán találóbb az „easternes” jelző) a hangulat, ám még ez sem tudja eloszlatni azt az érzést, hogy az alkotás nem is kis mértékben inkább a Discovery Channel számára készített dokumentumműsorokat idézi.
Lepukkant irodában zajló kihallgatástól a látványos bankrablásig és az autós üldözésig van benne minden
Fotó: Szabó Adrienn
Ambrus Attila történetében nem csak az érdekes, hogy hogyan vált bűnözővé, hanem legalább ennyire az is, hogy a büntetését letöltve hogyan tudott visszailleszkedni a társadalomba. Ez azonban még mellékszálként sincs jelen a filmben, csupán egy, a jövőt megelőlegező poén erejéig, illetve a végén, amikor az általa készített cserépedényeket árulja egy vásárban. A Viszkis így nem igazán emlékezetes alkotás,
a kisujjában van a szakma. De ennél sokkal többet nem nyújt.
A színészi játék sem tud igazán kiemelkedővé válni
Fotó: Szabó Adrienn
A Viszkis
(Magyar akciófilm, 2017, 126 perc).
Rendezte: Antal Nimród.
Szereplők: Szalay Bence, Móga Piroska, Schneider Zoltán, Klem Viktor, Gazsó György.
Írta: Antal Nimród.
Kép: Szatmári Péter.
Zene: Yonderboi.
Értékelés az 1–10-es skálán: 7
CsíkszékA rovat további cikkei
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
A tavaszra várva
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
A tavaszra várva
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!