
A bejáratnál elhelyezett plakáton ismertetik az aranyóra tudnivalóit – mutatja Füstös Annamária
Fotó: Gecse Noémi
Aranyórának nevezik jelentősége miatt azt az első egy-két órát, amelyet világrajövetele után a kisbaba lehetőleg háborítatlanul eltölthet anyja mellkasán: anyja bőrét érezve, szívverését hallva kezdi a világra való eszmélést, megpróbálkozik a szopással, működésnek indul az immunrendszere. Ez az együttlét erősíti az anya és gyermeke, illetve az apa között is a kötődés kialakulását. Most már a csíkszeredai kórházban is lehetőség van az aranyórára és egyre több szülő él is ezzel a lehetőséggel.
2018. január 31., 14:342018. január 31., 14:34
„Szeretnénk, hogy ez rutinná váljon és csak abban az esetben maradjon el, amikor ennek egészségügyi oka van" – mondta dr. Füstös Annamária, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyászati osztályának vezetője. Az újszülöttgyógyász szakorvos elmesélte, hosszabb folyamat volt és még mindig tart az aranyóra bevezetése, jelenleg viszont már mindenkinek fel van ajánlva ez a lehetőség, és egyre több anya él is vele. „Igyekszünk egyre inkább bababaráttá tenni a vajúdás, a szülés folyamatát, a gyermekágyi napokat. Ha az anya és a gyermek is rendben van és nincs semmi komplikáció, akkor nincs akadálya annak, hogy együtt legyenek, hogy maximálisan kielégítsük az aranyórára vagy az együtt töltött időre az igényt" – nyomatékosított a szakember.
Nyugodt, biztonságos körülmények között találkozik a világgal az aranyórás kisbaba
Fotó: Gecse Noémi
Teljesen természetes és beavatkozás nélküli folyamat, ami után nagyon jól működik a szoptatás. Az aranyóra nem feltétlenül hatvan perc, hanem akár két óra is lehet. Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja, stabilizálja a baba testhőmérsékletét. Az első érintkezés segít a baba immunrendszerének a fejlődésében is, hisz kapcsolatba kerül az anya bőrén megtalálható baktériumokkal. Elkezd kialakulni a kötődés, az anya hormonháztartása is felkészül arra, hogy szoptasson" – ismertette a szakorvos.
Az aranyóra kórházakban való alkalmazásával kapcsolatosan korábban sok fenntartás volt, például a higiéniai körülmények miatt aggódtak. Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek, Romániában pedig elsősorban az otthoni, vagy a nem kórházi szülések alkalmával került sor először az aranyóra biztosítására. Aztán bekerült egyes magánklinikákra, ahol tiszteletben tartották a szülők erre vonatkozó kérését, majd olyan kórházi szülészeti osztályokra is, ahol haladó szellemű szülész- és gyermekorvosok azt mondták, hogy próbáljuk meg, meg miért ne, ha az anya és a baba is rendben van. „Itt nálunk is folyamatosan cserélődik a csapat, az orvosok és ugye új idők új dalai, az elmúlt években úgy a szülésznők, mint a szülészorvosok, a gyermekorvosok részéről nyitás volt megfigyelhető. Most már működik az aranyóra és nagyon pozitívak a visszajelzések" – mondta az orvos. Kiemelte,
„Ez számokban nem igazán mérhető, statisztikákban nem kimutatható. A kötődés kialakulása, a hatékony szoptatás elkezdése már a szülészeten, az anya elégedettsége, a pozitív szülésélmény – ezekben látszik a hozadéka" – tette hozzá.
Az újszülöttgyógyász ismertette, a kisbaba világra jövetele után az anya mellkasára kerül, a köldökzsinórt pedig csak azután vágják el, miután már nem pulzál. A kórházi előírások szerint az anya a szülés utáni első két órát a szülőszobán tölti megfigyelés alatt, mert ekkor nagyobb esélye van az esetleges, súlyos szövődményeknek. Ezt az időt a baba együtt töltheti és igény szerint együtt is tölti az anyával, ekkor már megtörténik az első mellre helyezés. Ha az apa igényli, akkor ő is jelen lehet ebben a két órában. Ezt követően az anya és gyermeke a gyermekágyas kórterembe kerülnek.
Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek
Fotó: Gecse Noémi
A császármetszéssel szülő nők esetében nagyobb szervezést igényel az „első találkozás" megszervezése. Mivel az anyuka a műtőasztalon van, hosszas, háborítatlan együttlétre nincs lehetőség a babával, de kis időt így is igyekeznek biztosítani: a babát megszületése után átveszi az újszülöttgyógyász, megtörülgeti, ellátja, megvizsgálja és ha minden rendben van, akkor visszaviszik az anyához, a mellkasára helyezik néhány percre, igény szerint pedig több időre is. Rendszerint az apa is ott van ilyenkor a folyóson, hozzá is kiviszik a babát, megnézi, megpuszilhatja, majd az ebben az esetben is kötelező két órás megfigyelési időt ismét együtt töltheti az anya és gyermeke, illetve az apa. Mivel császármetszés után az anyának az első 24 órában vagy legalább az első néhány órában feküdnie kell, a babát ezután az újszülöttgyógyászati osztályon tartják megfigyelés alatt, és amikor éhség jeleit mutatja, akkor kiviszik az anyához, segítenek mellre tenni.
Füstös Annamária elmondta,
ennek során a műtét ellenére is igyekeznek lehetőséget biztosítani arra, hogy a baba az első egy-két órát bőrkontaktusban töltse az anya mellkasán.
A csíkszeredai kórház szülészeti és az újszülöttgyógyászati osztályának bejáratánál egy nagy plakátot helyeztek el, amelyen az aranyóra fontosságát, mibenlétét ismertetik. Az osztályvezető orvos elmondta, a kórháznapokra készültek ezzel, egy asszisztens kollégájuk készítette el a plakátot. A szülők pedig most már kezdik ismerni az aranyóra fogalmát, főként azok, akik tudatosan készülnek arra, hogy a szülés szép élmény legyen. „Nagyon sok pozitív tapasztalatom volt a természetes szüléssel és az aranyórás, háborítatlan baba-mama együttléttel kapcsolatosan. Mindig nagy öröm nekünk is, amikor az anya is jól van, a baba is jól van és mindenki testileg-lelkileg átéli a szülés élményét. Nagyon szeretnénk azt, hogy az aranyórára mindig sor kerüljön, amikor az anya és a baba egészségi állapota erre lehetőséget biztosít" – hangsúlyozta Füstös Annamária.
Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja
Fotó: Gecse Noémi
Az aranyóra kilenc szakasza
1. Születés: a baba megszületik és felsír
2. Relaxáció: édesanyja hasán, bőr-bőr kontaktusban abbahagyja a sírást, kezei relaxáltak ( körülbelül 2.-3. perc).
3. Ébredezés: kis fej- és vállmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára is nézhet (3.-8. perc).
4. Aktivizálódás: fokozódó szájmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára nézhet (8. -15. perc).
5. Pihenés: az aktív fázisok között a baba többször megpihenhet
6. Kúszás: élénk végtagmozgások jellemzik, a baba lábával löki magát, felsőtestét megemeli, fejével bólogat, megközelíti az emlőt (35.-45. perc). A tájékozódásban elsődlegesen szaglása segíti.
7. Ismerkedés: az újszülött nyalogatja a mellbimbót, kezével masszírozza az egész emlőt (45.-60.perc).
8. Szopás: száját nagyra nyitva, nyelvét lesüllyesztve önállóan mellre tapad és szopni kezd (60. perc).
9. Alvás: a baba elégedett, mély alvásba merül (90.perc).
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!