
A bejáratnál elhelyezett plakáton ismertetik az aranyóra tudnivalóit – mutatja Füstös Annamária
Fotó: Gecse Noémi
Aranyórának nevezik jelentősége miatt azt az első egy-két órát, amelyet világrajövetele után a kisbaba lehetőleg háborítatlanul eltölthet anyja mellkasán: anyja bőrét érezve, szívverését hallva kezdi a világra való eszmélést, megpróbálkozik a szopással, működésnek indul az immunrendszere. Ez az együttlét erősíti az anya és gyermeke, illetve az apa között is a kötődés kialakulását. Most már a csíkszeredai kórházban is lehetőség van az aranyórára és egyre több szülő él is ezzel a lehetőséggel.
2018. január 31., 14:342018. január 31., 14:34
„Szeretnénk, hogy ez rutinná váljon és csak abban az esetben maradjon el, amikor ennek egészségügyi oka van" – mondta dr. Füstös Annamária, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyászati osztályának vezetője. Az újszülöttgyógyász szakorvos elmesélte, hosszabb folyamat volt és még mindig tart az aranyóra bevezetése, jelenleg viszont már mindenkinek fel van ajánlva ez a lehetőség, és egyre több anya él is vele. „Igyekszünk egyre inkább bababaráttá tenni a vajúdás, a szülés folyamatát, a gyermekágyi napokat. Ha az anya és a gyermek is rendben van és nincs semmi komplikáció, akkor nincs akadálya annak, hogy együtt legyenek, hogy maximálisan kielégítsük az aranyórára vagy az együtt töltött időre az igényt" – nyomatékosított a szakember.
Nyugodt, biztonságos körülmények között találkozik a világgal az aranyórás kisbaba
Fotó: Gecse Noémi
Teljesen természetes és beavatkozás nélküli folyamat, ami után nagyon jól működik a szoptatás. Az aranyóra nem feltétlenül hatvan perc, hanem akár két óra is lehet. Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja, stabilizálja a baba testhőmérsékletét. Az első érintkezés segít a baba immunrendszerének a fejlődésében is, hisz kapcsolatba kerül az anya bőrén megtalálható baktériumokkal. Elkezd kialakulni a kötődés, az anya hormonháztartása is felkészül arra, hogy szoptasson" – ismertette a szakorvos.
Az aranyóra kórházakban való alkalmazásával kapcsolatosan korábban sok fenntartás volt, például a higiéniai körülmények miatt aggódtak. Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek, Romániában pedig elsősorban az otthoni, vagy a nem kórházi szülések alkalmával került sor először az aranyóra biztosítására. Aztán bekerült egyes magánklinikákra, ahol tiszteletben tartották a szülők erre vonatkozó kérését, majd olyan kórházi szülészeti osztályokra is, ahol haladó szellemű szülész- és gyermekorvosok azt mondták, hogy próbáljuk meg, meg miért ne, ha az anya és a baba is rendben van. „Itt nálunk is folyamatosan cserélődik a csapat, az orvosok és ugye új idők új dalai, az elmúlt években úgy a szülésznők, mint a szülészorvosok, a gyermekorvosok részéről nyitás volt megfigyelhető. Most már működik az aranyóra és nagyon pozitívak a visszajelzések" – mondta az orvos. Kiemelte,
„Ez számokban nem igazán mérhető, statisztikákban nem kimutatható. A kötődés kialakulása, a hatékony szoptatás elkezdése már a szülészeten, az anya elégedettsége, a pozitív szülésélmény – ezekben látszik a hozadéka" – tette hozzá.
Az újszülöttgyógyász ismertette, a kisbaba világra jövetele után az anya mellkasára kerül, a köldökzsinórt pedig csak azután vágják el, miután már nem pulzál. A kórházi előírások szerint az anya a szülés utáni első két órát a szülőszobán tölti megfigyelés alatt, mert ekkor nagyobb esélye van az esetleges, súlyos szövődményeknek. Ezt az időt a baba együtt töltheti és igény szerint együtt is tölti az anyával, ekkor már megtörténik az első mellre helyezés. Ha az apa igényli, akkor ő is jelen lehet ebben a két órában. Ezt követően az anya és gyermeke a gyermekágyas kórterembe kerülnek.
Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek
Fotó: Gecse Noémi
A császármetszéssel szülő nők esetében nagyobb szervezést igényel az „első találkozás" megszervezése. Mivel az anyuka a műtőasztalon van, hosszas, háborítatlan együttlétre nincs lehetőség a babával, de kis időt így is igyekeznek biztosítani: a babát megszületése után átveszi az újszülöttgyógyász, megtörülgeti, ellátja, megvizsgálja és ha minden rendben van, akkor visszaviszik az anyához, a mellkasára helyezik néhány percre, igény szerint pedig több időre is. Rendszerint az apa is ott van ilyenkor a folyóson, hozzá is kiviszik a babát, megnézi, megpuszilhatja, majd az ebben az esetben is kötelező két órás megfigyelési időt ismét együtt töltheti az anya és gyermeke, illetve az apa. Mivel császármetszés után az anyának az első 24 órában vagy legalább az első néhány órában feküdnie kell, a babát ezután az újszülöttgyógyászati osztályon tartják megfigyelés alatt, és amikor éhség jeleit mutatja, akkor kiviszik az anyához, segítenek mellre tenni.
Füstös Annamária elmondta,
ennek során a műtét ellenére is igyekeznek lehetőséget biztosítani arra, hogy a baba az első egy-két órát bőrkontaktusban töltse az anya mellkasán.
A csíkszeredai kórház szülészeti és az újszülöttgyógyászati osztályának bejáratánál egy nagy plakátot helyeztek el, amelyen az aranyóra fontosságát, mibenlétét ismertetik. Az osztályvezető orvos elmondta, a kórháznapokra készültek ezzel, egy asszisztens kollégájuk készítette el a plakátot. A szülők pedig most már kezdik ismerni az aranyóra fogalmát, főként azok, akik tudatosan készülnek arra, hogy a szülés szép élmény legyen. „Nagyon sok pozitív tapasztalatom volt a természetes szüléssel és az aranyórás, háborítatlan baba-mama együttléttel kapcsolatosan. Mindig nagy öröm nekünk is, amikor az anya is jól van, a baba is jól van és mindenki testileg-lelkileg átéli a szülés élményét. Nagyon szeretnénk azt, hogy az aranyórára mindig sor kerüljön, amikor az anya és a baba egészségi állapota erre lehetőséget biztosít" – hangsúlyozta Füstös Annamária.
Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja
Fotó: Gecse Noémi
Az aranyóra kilenc szakasza
1. Születés: a baba megszületik és felsír
2. Relaxáció: édesanyja hasán, bőr-bőr kontaktusban abbahagyja a sírást, kezei relaxáltak ( körülbelül 2.-3. perc).
3. Ébredezés: kis fej- és vállmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára is nézhet (3.-8. perc).
4. Aktivizálódás: fokozódó szájmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára nézhet (8. -15. perc).
5. Pihenés: az aktív fázisok között a baba többször megpihenhet
6. Kúszás: élénk végtagmozgások jellemzik, a baba lábával löki magát, felsőtestét megemeli, fejével bólogat, megközelíti az emlőt (35.-45. perc). A tájékozódásban elsődlegesen szaglása segíti.
7. Ismerkedés: az újszülött nyalogatja a mellbimbót, kezével masszírozza az egész emlőt (45.-60.perc).
8. Szopás: száját nagyra nyitva, nyelvét lesüllyesztve önállóan mellre tapad és szopni kezd (60. perc).
9. Alvás: a baba elégedett, mély alvásba merül (90.perc).
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
szóljon hozzá!