Hirdetés
Hirdetés

Aranyóra: a harmadik világból a nyugati szülőszobákba

A bejáratnál elhelyezett plakáton ismertetik az aranyóra tudnivalóit – mutatja Füstös Annamária •  Fotó: Gecse Noémi

A bejáratnál elhelyezett plakáton ismertetik az aranyóra tudnivalóit – mutatja Füstös Annamária

Fotó: Gecse Noémi

Aranyórának nevezik jelentősége miatt azt az első egy-két órát, amelyet világrajövetele után a kisbaba lehetőleg háborítatlanul eltölthet anyja mellkasán: anyja bőrét érezve, szívverését hallva kezdi a világra való eszmélést, megpróbálkozik a szopással, működésnek indul az immunrendszere. Ez az együttlét erősíti az anya és gyermeke, illetve az apa között is a kötődés kialakulását. Most már a csíkszeredai kórházban is lehetőség van az aranyórára és egyre több szülő él is ezzel a lehetőséggel.

R. Kiss Edit

2018. január 31., 14:342018. január 31., 14:34

„Szeretnénk, hogy ez rutinná váljon és csak abban az esetben maradjon el, amikor ennek egészségügyi oka van" – mondta dr. Füstös Annamária, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyászati osztályának vezetője. Az újszülöttgyógyász szakorvos elmesélte, hosszabb folyamat volt és még mindig tart az aranyóra bevezetése, jelenleg viszont már mindenkinek fel van ajánlva ez a lehetőség, és egyre több anya él is vele. „Igyekszünk egyre inkább bababaráttá tenni a vajúdás, a szülés folyamatát, a gyermekágyi napokat. Ha az anya és a gyermek is rendben van és nincs semmi komplikáció, akkor nincs akadálya annak, hogy együtt legyenek, hogy maximálisan kielégítsük az aranyórára vagy az együtt töltött időre az igényt" – nyomatékosított a szakember.

Nyugodt, biztonságos körülmények között találkozik a világgal az aranyórás kisbaba •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Nyugodt, biztonságos körülmények között találkozik a világgal az aranyórás kisbaba

Fotó: Gecse Noémi

Idézet
„Az aranyóra egy elég régi fogalom. Olyan harmadik világbeli helyeken, ahol nem kórházi körülmények között zajlottak a szülések és rátették születése után a babát az anya hasára, azt figyelték meg, hogy a baba megpihen és utána ösztönösen megkeresi az anyamellet, felkúszik oda és elkezd szopni.

Teljesen természetes és beavatkozás nélküli folyamat, ami után nagyon jól működik a szoptatás. Az aranyóra nem feltétlenül hatvan perc, hanem akár két óra is lehet. Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja, stabilizálja a baba testhőmérsékletét. Az első érintkezés segít a baba immunrendszerének a fejlődésében is, hisz kapcsolatba kerül az anya bőrén megtalálható baktériumokkal. Elkezd kialakulni a kötődés, az anya hormonháztartása is felkészül arra, hogy szoptasson" – ismertette a szakorvos.

Hosszú távú hozadék

Az aranyóra kórházakban való alkalmazásával kapcsolatosan korábban sok fenntartás volt, például a higiéniai körülmények miatt aggódtak. Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek, Romániában pedig elsősorban az otthoni, vagy a nem kórházi szülések alkalmával került sor először az aranyóra biztosítására. Aztán bekerült egyes magánklinikákra, ahol tiszteletben tartották a szülők erre vonatkozó kérését, majd olyan kórházi szülészeti osztályokra is, ahol haladó szellemű szülész- és gyermekorvosok azt mondták, hogy próbáljuk meg, meg miért ne, ha az anya és a baba is rendben van. „Itt nálunk is folyamatosan cserélődik a csapat, az orvosok és ugye új idők új dalai, az elmúlt években úgy a szülésznők, mint a szülészorvosok, a gyermekorvosok részéről nyitás volt megfigyelhető. Most már működik az aranyóra és nagyon pozitívak a visszajelzések" – mondta az orvos. Kiemelte,

Hirdetés

az aranyóra hozadéka elsősorban hosszútávon észlelhető az anya-gyermek, az apa-gyermek kapcsolatban, főként ott, ahol első gyermek és egyúttal család is születik.

„Ez számokban nem igazán mérhető, statisztikákban nem kimutatható. A kötődés kialakulása, a hatékony szoptatás elkezdése már a szülészeten, az anya elégedettsége, a pozitív szülésélmény – ezekben látszik a hozadéka" – tette hozzá.

Hogyan zajlik?

Az újszülöttgyógyász ismertette, a kisbaba világra jövetele után az anya mellkasára kerül, a köldökzsinórt pedig csak azután vágják el, miután már nem pulzál. A kórházi előírások szerint az anya a szülés utáni első két órát a szülőszobán tölti megfigyelés alatt, mert ekkor nagyobb esélye van az esetleges, súlyos szövődményeknek. Ezt az időt a baba együtt töltheti és igény szerint együtt is tölti az anyával, ekkor már megtörténik az első mellre helyezés. Ha az apa igényli, akkor ő is jelen lehet ebben a két órában. Ezt követően az anya és gyermeke a gyermekágyas kórterembe kerülnek.

Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Füstös Annamáriától megtudtuk, Nyugaton a kórházakban is hagyománya van már ennek

Fotó: Gecse Noémi

A császármetszéssel szülő nők esetében nagyobb szervezést igényel az „első találkozás" megszervezése. Mivel az anyuka a műtőasztalon van, hosszas, háborítatlan együttlétre nincs lehetőség a babával, de kis időt így is igyekeznek biztosítani: a babát megszületése után átveszi az újszülöttgyógyász, megtörülgeti, ellátja, megvizsgálja és ha minden rendben van, akkor visszaviszik az anyához, a mellkasára helyezik néhány percre, igény szerint pedig több időre is. Rendszerint az apa is ott van ilyenkor a folyóson, hozzá is kiviszik a babát, megnézi, megpuszilhatja, majd az ebben az esetben is kötelező két órás megfigyelési időt ismét együtt töltheti az anya és gyermeke, illetve az apa. Mivel császármetszés után az anyának az első 24 órában vagy legalább az első néhány órában feküdnie kell, a babát ezután az újszülöttgyógyászati osztályon tartják megfigyelés alatt, és amikor éhség jeleit mutatja, akkor kiviszik az anyához, segítenek mellre tenni.

Füstös Annamária elmondta,

Nyugaton már a természetes császármetszés is kezd elterjedni,

ennek során a műtét ellenére is igyekeznek lehetőséget biztosítani arra, hogy a baba az első egy-két órát bőrkontaktusban töltse az anya mellkasán.

„Mindig nagy öröm"

A csíkszeredai kórház szülészeti és az újszülöttgyógyászati osztályának bejáratánál egy nagy plakátot helyeztek el, amelyen az aranyóra fontosságát, mibenlétét ismertetik. Az osztályvezető orvos elmondta, a kórháznapokra készültek ezzel, egy asszisztens kollégájuk készítette el a plakátot. A szülők pedig most már kezdik ismerni az aranyóra fogalmát, főként azok, akik tudatosan készülnek arra, hogy a szülés szép élmény legyen. „Nagyon sok pozitív tapasztalatom volt a természetes szüléssel és az aranyórás, háborítatlan baba-mama együttléttel kapcsolatosan. Mindig nagy öröm nekünk is, amikor az anya is jól van, a baba is jól van és mindenki testileg-lelkileg átéli a szülés élményét. Nagyon szeretnénk azt, hogy az aranyórára mindig sor kerüljön, amikor az anya és a baba egészségi állapota erre lehetőséget biztosít" – hangsúlyozta Füstös Annamária.

Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Nagyon fontos az aranyóra során a bőrkontaktus, ez a babát is, és az anyát is megnyugtatja

Fotó: Gecse Noémi

Az aranyóra kilenc szakasza

1. Születés: a baba megszületik és felsír
2. Relaxáció: édesanyja hasán, bőr-bőr kontaktusban abbahagyja a sírást, kezei relaxáltak ( körülbelül 2.-3. perc).
3. Ébredezés: kis fej- és vállmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára is nézhet (3.-8. perc).
4. Aktivizálódás: fokozódó szájmozgások, szopómozgás, tartósabban kinyitja a szemét, anyjára nézhet (8. -15. perc).
5. Pihenés: az aktív fázisok között a baba többször megpihenhet
6. Kúszás: élénk végtagmozgások jellemzik, a baba lábával löki magát, felsőtestét megemeli, fejével bólogat, megközelíti az emlőt (35.-45. perc). A tájékozódásban elsődlegesen szaglása segíti.
7. Ismerkedés: az újszülött nyalogatja a mellbimbót, kezével masszírozza az egész emlőt (45.-60.perc).
8. Szopás: száját nagyra nyitva, nyelvét lesüllyesztve önállóan mellre tapad és szopni kezd (60. perc).
9. Alvás: a baba elégedett, mély alvásba merül (90.perc).

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.

Forralt bor – videó
Forralt bor – videó
2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

Hirdetés
2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Hirdetés